Ha a fogvatartottakról beszélünk, előkerül az "ők" és a "mi" mentalitás. Sokan gondolják úgy, hogy "ők" szörnyetegek, akik süllyedjenek csak el, és éljenek zabkásán. Nonszensz - hiszen mindannyiunkat egyetlen rossz döntés választ el a börtöntől. Egy hét múlva börtönben találhatjuk magunkat, elég, ha elgázolunk valakit, amikor hatvannal hajtunk egy ötven kilométeres zónában. (...) Ám, ha szisztematikusan elállatiasítjuk az embert, méltatlan, lehetetlen helyzetekbe hozzuk, állandó unalomnak és frusztrációnak tesszük ki, biztosan nem a jó tulajdonságait hozzuk elő, pláne nem rehabilitáljuk.