Egy kocsmában az idő megszûnik létezni, ahogy a kinti világ is megszûnik létezni. Amíg a kocsmában vagy, halhatatlannak és kortalannak érzed magad. Aztán amikor a kellemes félhomályból visszatántorogsz a vakító napfénybe, s körülötted rohangálnak az emberek, sietősen intézik a dolgukat, a világot egyszerre csak más megvilágításban látod.