Jöjj Magad, jöjj, s alkoss új világot, Óh, te tövis-koronás Király! Áldott a szív, sírjáiglan áldott. Hol jó lelked hû szállást talál. Te mosod meg tiszta hófehérre Bûn szennyétől a szegény szívet. Tévelygőnek Te mutatsz az égre, S meggyógyítod, ki Hozzád siet.