A születő értelem (...) olyan, mint az apró láng a nyílt mezőn - bármely irányból érkezhet egy könnyû szellő, ami kiolthatja. Még ha sikerül is lángra lobbantania a környező gyomokat, a kis tûz útját hamar elállhatja egy üres tisztás vagy patak, ahol minden további nélkül kialszik. Ha mégis sikerül hatalmas tûzzé nőnie, megvan az esélye, hogy egy nagyobb vihar kioltja. Mindent egybevetve, nagyon kicsi az esélye, hogy egy lángocskából tomboló tûzvész alakul ki. Így aztán elképzelhetjük, hogy az evolúció hosszas története során a bimbózó értelem úgy szikrázott fel néha és aludt ki azonnal az őskor végtelen éjszakájában, mint a szentjánosbogarak fényei.