Szeretnénk közelebb lenni a szomszédokhoz; azt gondoljuk magunkról, barátságos emberek vagyunk, akik örömmel segítenének nekik. De kevés dologban segíthetünk. Dobozházainkban önellátóak vagyunk. Vagy inkább: függetlenek vagyunk az általunk ismert emberektől, de vadidegenektől jobban függünk, mint valaha, olyanoktól, akik több ezer mérföldnyire élnek tőlünk. A társadalmi kapcsolatok árucikké tétele után nem marad más közös tevékenység számunkra, csak a fogyasztás.