Te mikoron nevedet keblem mélyébe leírtad, Mit tettél, tudod azt? gránitsziklába acéllal Vágtál életen át múlás nélkûli betûket; Hát én? én nevemet karcoltam volna homokba, Melyet, névvel együtt, egy hó szellője is elfúj?

Kapcsolódó idézetek

1. Hogy kerülnek a "Fûre lépni tilos!" táblák a gyep közepére?
2. Védd a fákat, egyél hódot!
3. Egész életemben emlékezni fogok rád, és te is emlékezni fogsz rám. Akárcsak az alkonyatra, az ablakot verő esőre és mindarra, ami mindig a miénk marad, mert soha nem birtokolhatjuk. Paulo Coelho
4. Örökké akarok élni. Eddig sikerült.
5. A patak és a szikla összecsapásából mindig a patak kerül ki győztesen. Nem az ereje, hanem a kitartása miatt. H. Jackson Brown
6. A vallásos ember (...) olyan, mint a madár, mely, mikor a fát levágják alatta, nem a mélybe, hanem a magasba száll. Prohászka Ottokár
7. A vallásos ember (...) olyan, mint a madár, mely, mikor a fát levágják alatta, nem a mélybe, hanem a magasba száll. Prohászka Ottokár
8. Álljatok közel egymás mellett, de ne túl közel egymáshoz, mert a fák sem nőnek egymás árnyékában. Kahlil Gibran
9. Ne feledkezz meg a színes kövecskéről, amit az út elején a kezedbe nyomtam, és ami csak a tiéd. Tőlem kaptad, hogy mindig tudd, ki vagy. Azért adtam a követ, mert az nem romlik el soha. Bele van írva az üzenetem, varázshatalmad titkos jelmondata. Szorítsd, és őrizd a markodban! Akármi történik veled, a varázskő megment téged minden bajtól, veszedelemtől. Ha megérted, mi van beleírva. Müller Péter
10. Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát. Martin Luther
11. Én csak azt tudom, hogy én mennyire szeretlek téged (...). Mintha egyetlen csenevész fát hasonlítanál össze egy egész őserdővel! Stephenie Meyer
12. Tudod, hogy soha nem hagylak el. Nem a fa hagyja el a virágot, hanem a virág válik le a fáról. Alexandre Dumas
13. Mindegy, hányszor adsz enni a farkasnak, mindig visszavágyik az erdőbe.
14. Ha nem ismered a fákat, eltévedsz az erdőben, de ha nem ismered a meséket, eltévedsz az életben.