- Egyszer rátenni az életet egy bizonyos sínre, utána már csak a sebesség fontos, az irány adva van. (...) - A sebességet... azt mi határozza meg? - Azt? A hit. A meggyőződés. Százfajta szót találhatsz rá. Az akarat. - Vagy a kényszer. - Ezt hogy érted? (...) - Hogy a hasonlatodnál maradjak: a sín. Rohantál mindeddig ezen a sínen. A sín nemcsak pálya. Korlát is. Csak arra mehetsz, amerre jelöli az utadat. Csak azt teheted, hogy rajta rohansz. Rohansz, rohansz, teszed, amit ez a két korlát parancsol. Amit pedig teszel, azt mások bûnnek is ítélhetik. Eltaposol mindent, ami a sínen eléd kerül. Ez a kényszered, nem cselekedhetsz másképpen. Szerencsétlen embereken robogsz át. Halottakon netán. Aztán egy idő után már nem marad más lehetőséged, csak az, hogy tovább, tovább, tovább, mert akiket legázoltál, azokért bosszút is állhatnak...