Miért van az, hogy az eredetiséget, amelyet irodalmunkban fenntartás nélkül elismernek, mindenféle ravasz érvekkel elvitatják a társadalmi változásra irányuló olyannyira nehéz próbálkozásainktól?

Kapcsolódó idézetek

1. Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle. Márai Sándor
2. Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj. Charlotte Bronte
3. Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos. Biblia
4. Aki hagyja, hogy megszelídítsék, az a sírás kockázatát is vállalja vele. Antoine de Saint-Exupéry
5. Aki hagyja, hogy megszelídítsék, az a sírás kockázatát is vállalja vele. Antoine de Saint-Exupéry
6. Természetesen sok hibám van, ha benned kevés a szeretet. Charles Haddon Spurgeon
7. Mindenkinek jogában áll hülyének lenni, de te bántóan visszaélsz a lehetőséggel! Vavyan Fable
8. A hülyeség nem pók, mégis behálózza a világot.
9. Az élet túl rövid - vagy túl hosszú - ahhoz, hogy megengedhessem magamnak, hogy ilyen pocsékul éljem le. Paulo Coelho
10. Ha az összes barátom leugrik egy hídról, én nem ugrom velük. Lent várok, hogy elkaphassam õket! Tim McGraw
11. Könnyebben elviseltem volna, ha megöl ebben a pillanatban, mintsem egyujjnyival is távolabb kerüljek tőle. Stephenie Meyer
12. Csak egyszer vagyunk fiatalok, utána más mentséget kell keresnünk. Oscar Wilde
13. A lustaság nem más, mint pihenés elfáradás előtt. Jules Renard
14. Jobb egy pillanatig gyávának lenni, mint halottnak életünk végéig.