A bûvös vonzerő csak az elragadtatott ember képzeletében létezik. Ha van benne annyi lélekjelenlét, hogy elhárítsa az igézetet, és meggyőzze magát, hogy nem is létezik, máris megmenekülhet. Akaraterő és hideg ésszerûség kérdése csupán az egész. Egyiptomban is biztosan akadtak erős, határozott polgárok, akik nem értették, miért imádják mások oly feltétel nélküli csodálattal Kleopátrát.

Kapcsolódó idézetek

1. Népszerû mítosz, hogy annak, akit az ember szeret, titokzatosságba kell burkolóznia, és hogy ettől megfosztva maga az iránta érzett vonzalom múlik el. De az a szenvedély nem lehet tiszta, amelyet a rejtély tart fenn. Susan Barker
2. A legcsodálatosabb nő sem vetekedhet hódításban a mûvészetekkel. A mûvészet egyszeri, s halálig tartó szerelem, ha valakit bûvkörébe vonzott, képtelen az szabadulni tőle. Gergely Mihály
3. Hogy mitől lesz vonzó a vonzó? Attól, hogy a nő pénzt, időt és fáradságot nem kímélve, sőt, gyakran fájdalmat is elviselve igyekszik a lehető legcsábítóbban tálalni előnyeit, és a minimálisra csökkenteni hátrányait. Minden egyes nőnek vannak hátrányai, de erről nem kell a férfinak tudnia. A nők tudják, hogyan kell elterelni a figyelmüket a hátrányokról. Mivel a férfiakat sosem az igazság érdekli, nem az hozza őket lázba, hanem az illúzió, amit látnak. Márpedig az csupán a nőn múlik, milyen látvány tárul eléjük... Az okos nő megteremti az illúziót.
4. Nézte a vele szemben ülő, mindegyre vonzóbbnak tetsző férfit, s annak cirógató, dédelgető, leruhátlanító tekintete láttán valamennyi pórusa, hajlata, zegzuga, sejtje felparázslott. Ezen újszerû érzékleteinek ősereje, hevessége mélységesen meglepte. Ez idáig kételkedett a szenvedelem-ábrázolások valószerûségében, melyek azt állították, hogy nem fikció, nem fantasztikum az ilyenféle taglózó hatású, teljességgel leküzdhetetlen, emésztő-gyönyörködtető, halálos vonzalom! Vavyan Fable
5. De akkor is, milyen jó lenne, ha legalább egyszer magán érezhetné egy férfi rajongó pillantását! Ha el lenne... bûvölve tőle. Igen, ez a helyes kifejezés. Arra vágyott, hogy egy férfit elbûvöljön. J. R. Ward
6. Nem mindig tudjuk megmondani, mi tart bennünket bezárva, bebörtönözve, szinte eltemetve, de mégis érez az ember bizonyos határokat, bizonyos kapukat. Bizonyos falakat. Mindez képzelet lenne, fantázia? Nem hiszem. Aztán felmerül az emberben a kérdés: Istenem! Sokáig tart ez még, mindig, mindörökkön örökké? Tudod, mi szabadít meg a fogságból? A mélységes, komoly szeretet. Ha vannak barátok, testvérek, szeretők, ez nyitja meg természetfeletti hatalommal, mágikus erővel a börtönt. Vincent Van Gogh
7. A körülírható külső szépség sosem vonzott, csak az, ami belülről fakad és tiszta. Ahogy vannak emberek, akik titokban imádják a felhőszakadást, a földrengést vagy a váratlan helyzeteket, én megőrültem azért a bizonyos meghatározhatatlan valamiért, amit a másik nem egyes tagjai gyakoroltak rám. Jobb kifejezéssel nevezzük ezt egyéni vonzerőnek. Akár tetszik, akár nem, ezzel a képességgel lehet behálózni és horogra akasztani a másikat. Murakami Haruki
8. Mert ez a gyönyörû asszony félt a nőktől, és mindenütt őket látta. Soha egyetlenegy sem kerülte el a figyelmét. Felfedezte őket Klíma hangjában, ahogy üdvözölte őt, mikor megjött. Kiérezte őket öltönyének az illatából. (...) De ha már ennyire rettegett a nők álnok világától, nem találhatott volna vigaszt a férfiakéban? Nemigen. A féltékenységnek megvan az a figyelemre méltó tulajdonsága, hogy éles sugaraival kizárólag azt az egyetlent világítja meg, míg az összes többi egyetlen sötét tömbbé olvad össze a háttérben. Így Kamila is e gyötrő sugarak fényétől hipnotizáltan csak egyetlen férfit látott az egész világból: a férjét. Milan Kundera
9. Csak az erős, elszánt lélek áll elébe a kép­zelet kísértéseinek. Michel de Montaigne
10. Csak a szerelmes ember látja meg imádottjának minden rejtelmes szépségét, mint ahogy csak a mûvész tudja kihüvelyezni a világ titokzatos jóságát. Egyedül a szeretet képes arra a csodára, hogy egy embert meglásson. Azt hiszem, hogy a szeretetnek nincs is más forrása, mint az ismeret; a gyûlölet vagy közömbösség pedig abból ered, hogy nem ismerünk valakit, idegenkedünk tőle. Szini Gyula