A barátság első törvénye ez: barátainktól tisztességes dolgot kérjünk, s barátság címén csak tisztességes dolgot tegyünk.

Kapcsolódó idézetek

1. A barátságnak egyenrangúságon kell alapulnia. Szvoren Edina
2. Ha valaki azt kívánja elérni, hogy az emberek ne jogtalankodjanak, elegendő, ha barátságot teremt közöttük, igaz barátok ugyanis nem jogtalankodnak egymással. De akkor sem jogtalankodnak egymással az emberek, ha igazságosak. Az igazságosság és a barátság tehát vagy azonosak, vagy igen szoros kapcsolatban állnak egymással. Arisztotelész
3. A barátság: hûség, helytállás, becsület.
4. A barátság két dolgon alapul. Tiszteleten és bizalmon. Mindkettőre szükség van. Mindkét félnél. Tisztelhetünk valakit, ám ha nincs meg a bizalom a másik iránt, úgy szétforgácsolódik a barátság. Stieg Larsson
5. Az igazi barátság az okosságtól vezettetik, az igazságtól kormányoztatik, az erős lelkûségtől őriztetik s a mértékletességtől irányoztatik.
6. A barátság az első, de a barátság megvár. Ugyanakkor képtelenség megfeledkezni a barátainkról, pedig nem teljesíthetik be várakozásainkat. Amikor elbúcsúznak, akkor kezdjük igazán marasztalni őket. Henry David Thoreau
7. A barátság kölcsönös megállapodás. Nem vagyunk morálisan kötelesek olyan embert támogatni, aki rosszabb hellyé teszi a világot. Épp ellenkezőleg. Olyan barátokat kéne választanunk, akik jót akarnak, nem rosszat. Jó, és nem önző dolog olyan embereket választani, akik jót tesznek velünk. Helyes és dicséretre méltó olyan emberekkel érintkeznünk, akiknek jobbá teszi az életét, ha azt látják, hogy a mi életünk is jobb. Jordan B. Peterson
8. A jog parancsai ezek: tisztességesen élni, mást nem bántani, kinek-kinek megadni a magáét. Ulpianus
9. Úgy lehet a legjobban barátságot építeni, ha nyíltan elmondjuk a másiknak, mit gondolunk, mit érzünk. Ahogy most mi ketten csináljuk. Õszinték vagyunk egymáshoz, ezért barátok vagyunk. Louis Sachar
10. A jó barátság akkor jön létre, ha a másikat nagyon becsüljük, még magunknál is jobban, ha szeretjük őt, no persze nem annyira, mint önmagunkat és végül, ha a kapcsolat megkönnyítése céljából, nagy szakértelemmel adagoljuk e viszonyhoz a bensőségesség látszatát, de bölcsen őrizkedünk a valódi bensőségességtől, az én és a te összetévesztésétől. Friedrich Nietzsche