A bizonytalan szív a kétségből és a zavarból táplálkozik, miatta megkérdőjelezed az utadat, a terveidet, az indítékaidat; amikor hiába mereszted a szemedet, csak a sötétet látod, csupán a józan ész és az akarat ránthat vissza a szakadék pereméről.

Kapcsolódó idézetek

1. Reménytelen a szív, mely paradoxonokból él; vágyakozik a szeretett után, de titokban megkönnyebbül, amikor a szeretett nincs vele. Eleped, ha az éjszaka jő, kétségbeesetten jelre vár, ám reggel az étkezőasztalnál higgadt önfegyelmet mutat. Bizonyosságra, hûségre, szenvedélyre vágyik, de mindent, mi drága neki, kockára tesz. Jeanette Winterson
2. Mi kormányozza a szívet? A szerelem? Mi sem bizonytalanabb. Azt lehet tudni, milyen szenvedni a szerelemtől, de azt nem, mi a szerelem. Most megfosztottság, megbánás, üres kéz. Szárnyaszegett lettem; a szorongás maradt nekem. Pokol, ahol minden a mennyre emlékeztet. Mégis pokol. Ami ürességet támaszt bennem, azt életnek hívom és szerelemnek. Kezdet, erőszak, szakítás, világa hunyt, megszakadt szív, sós ízû könny, sós ízû szerelem. Albert Camus
3. Néhanapján kerülhetsz olyan helyzetbe, amikor nem egészen világos, mi a jó és mi a rossz. A szíved azt diktálja, hogy tegyél meg valamit, az eszed meg azt mondja, hogy épp az ellenkezőjét kell megtenned. Mérlegre kell tenned a két oldalt, majd legjobb belátásod szerint kell cselekedned.
4. Bizakodni a fényben és hitben? Csak sötétség van a szívemben. Pedig hinni szeretnék újból, s olyan erősen, mint akkor hittem.
5. Sötétben állunk néha, magunk se tudva, hogy kerültünk belé. Csak meresztgetjük a szemünket, csak tapogatódzunk, bizonytalankodunk. És a szívünk hüledez. - Merre? S véljük, hogy semerre. Csak tapogatódzunk. Lépünk. Meg-megállunk. Fejünk felett talán kőszikla csügg? Lábunk előtt talán farkasverem vagy szakadék tátong? Talán kígyóra lépünk? Szívünk remeg, mint a nyárfalevél. - Istenem!... De mennünk kell, hogy kijussunk valamerre. Hát lépünk, bizonytalankodunk tovább és tovább. Az iránytalanságban. Vakon. Dermedezve. Tapogatódzva. Szemünket olykor könny önti el. Szívünket olykor elszorítja az aggodalom. Aléldozunk. - Hova jutok?! S nem érezzük a sötétségben, a bizonytalanságban, a veszedelmek között, a Halál el-ne-csússz ösvényén, nem érezzük, hogy egy láthatatlan jóságos kéz van a kezünkön. Vezet. Gárdonyi Géza
6. Az emberi szív ingatag. Nincs olyan, hogy örökké. A szerelem gyûlöletbe fordul, a szenvedély közönnyé hidegül, a csalódottságból hála lesz, a neheztelés megértéssé szelídül.
7. A lélek igencsak törékeny dolog. Ha szomorúság, félelem, kétely vagy a legcsekélyebb gyanú árnyéka beleköltözik, akkor azt a lelket elemészti a sötétség ereje.
8. Jót remél a vészben, a jóban ismét fordulattól tart az előrelátó szív. Quintus Horatius Flaccus
9. A ti emberi szívetek folyton-folyvást kételkedik, hajlamos a félelemre és könnyen az őrület mélységeibe zuhan.
10. Csak azt látod, amit látni akarsz; Hogy is lehetne életed olyan, amire vágysz? Megfagysz, Ha nem tárod ki a szíved. Madonna