A bölcs ember csak annyit tart meg a maga számára a világ javaiból, amennyire szüksége van, a többit szétosztja a szegények között. A szerénységet többre becsüli a kevélységnél. Fáradhatatlanul tanul, és segít másokon.

Kapcsolódó idézetek

1. A bölcs ember türelmes és mértéktartó. Nora Roberts
2. Az ember akkor a legboldogabb, amikor szükségletei és javai egyensúlyban vannak egymással. (...) A bölcs ember úgy valósítja meg ezt az egyensúlyt, hogy az igényeit csökkenti le a javai szintjére. A leghathatósabb módszer erre az, ha megtanuljuk megbecsülni az élet ingyen ajándékait: a hegyeket, a nevetést, a költészetet, a baráti borozásokat.
3. A legbölcsebb ember is húzza meg magát szerényen. Mert miből áll a nagy bölcsessége? Talán abból, hogy legfeljebb egy félrőffel tovább lát a másiknál, a közönséges eszûnél, egy félrőffel, egy olyan horizontba, amely egy billió mérföldre terjed. Az egész mély látás csak egy valamivel kisebb vakság. Hát érdemes ezért a csekélységért annyi hûhót csinálni? Szétosztályozni az embereket, hogy ezek az okosak, emezek a nem okosak, azok a bolondok, mintha a mákszemeket szétraknák: kis mákszemek, nagy mákszemek. Mikszáth Kálmán
4. A tudatlan a saját hasznáért dolgozik. A bölcs a világ boldogulásáért. Bhagavad-gíta
5. A bölcs élvezi, amit elért, nem kívánja örökösen újakkal felcserélni, s innen meríti az erőt, amely megőrzi az életnek, amikor a nehézségek ideje eljön. Émile Durkheim
6. A bölcs észrevehetetlen: tudásával nem hivalkodik, csak érezzük jelenlétét; mértéktartó: mélységeit nem herdálja kis dolgokra; szerény: e mélység számára, akár egy vízcsepp; méltósága senkit nem bánt: nem örül, ha ünneplik, és nem fáj neki, ha gúnyolják; természetes, akár a felkelő nap: tudása tiszta égbolt, melyet nem zavar a felhők átvonulása; hallgatással többet ér el, mint száz beszéddel: nem szava, hanem lénye a példaadó; élő tükör: ha a szemébe nézel, megpillanthatod a mindenséget; ajtaja mindig nyitva áll: ha belépsz rajta, kitárul előtted a világ.
7. A bölcs ember nem hagyja kormányozni magát, és nem igyekszik másokat kormányozni; azt akarja, hogy mindig csak az ész kormányozzon. Jean de La Bruyére
8. Az okos és a bölcs ember között a döntő különbség ott van, hogy az okos emberből hiányzik az áldozat. A bölcsesség ott kezdődik, hogy az ember a csodálat állapotába kerül. Elámul, gyönyörködik, tátva marad a szája - és sír. A megrendüléstől és a gyönyörûségtől. Müller Péter
9. Egy bölcs ember úgy éli az életét, hogy cselekszik, nem pedig a cselekvésről gondolkodik.
10. Az ember attól lesz bölcs, hogy kimegy a világba, és éli az életet. A bölcsesség tapasztalatból születik, abból, hogy tudjuk, minden nap ajándék, amit örömmel fogadunk.