A legbölcsebb ember is húzza meg magát szerényen. Mert miből áll a nagy bölcsessége? Talán abból, hogy legfeljebb egy félrőffel tovább lát a másiknál, a közönséges eszûnél, egy félrőffel, egy olyan horizontba, amely egy billió mérföldre terjed. Az egész mély látás csak egy valamivel kisebb vakság. Hát érdemes ezért a csekélységért annyi hûhót csinálni? Szétosztályozni az embereket, hogy ezek az okosak, emezek a nem okosak, azok a bolondok, mintha a mákszemeket szétraknák: kis mákszemek, nagy mákszemek.

Kapcsolódó idézetek

1. A bölcs ember csak annyit tart meg a maga számára a világ javaiból, amennyire szüksége van, a többit szétosztja a szegények között. A szerénységet többre becsüli a kevélységnél. Fáradhatatlanul tanul, és segít másokon. Iskender Pala
2. Az okos és a bölcs ember között a döntő különbség ott van, hogy az okos emberből hiányzik az áldozat. A bölcsesség ott kezdődik, hogy az ember a csodálat állapotába kerül. Elámul, gyönyörködik, tátva marad a szája - és sír. A megrendüléstől és a gyönyörûségtől. Müller Péter
3. A bölcs mindenkit megbecsül, mert mindenkiben elismeri a jót, és tudja, milyen nehéz valamit csinálni. Az ostoba mindenkit lenéz, mert nem ismeri a jót, és a rosszabbat választja. Baltasar Gracián
4. A valóságos bölcsesség nem tartja magát oly nagyra, mint a balgatagság; a bölcs gyakorta kételkedik, és eszét változtatja; a bolond vakmerő, és nem kételkedik; mindent tud, csak az ő saját tudatlanságát nem.
5. A világ majdnem kizárólag két (...) fajta emberből áll (...); először olyanokból, kik okosabbaknak tartják magukat, mint amilyenek, s azért elhamarkodva ítélnek, s nem bírnak elég türelemmel, hogy rendszeresen gondolkodhassanak; ezek, ha egyszer eszükbe jutna kételkedéssel illetni az elfogadott alapelveket, s letérni a közönséges útról, sohasem maradhatnának azon az ösvényen, melyen egyenesebben juthatunk előre, s egész életükön át eltévedve bolyonganának; azután olyanokból, kikben elég ész és szerénység van, hogy átlássák, hogy ők kevésbé képesek az igazságnak a tévedéstől való megkülönböztetésére, mint mások, kiktől tanulhatnak; ezeknek azután be is kell érniök avval, hogy inkább e mások véleményeit követik, mintsem hogy maguk jobbakat keressenek. René Descartes
6. A bölcsesség nem mûveltség és nem is tudás, mely a könyvekből oly könnyen megszerezhető. Nem is okosság, ahogy egyesek képzelik és főképpen nem fortély, ahogy a legbutábbak gondolják. A bölcsesség... nem más, mint helyes látás. Mely abban segít minket, nehogy másnak lássék a világ. A bölcsesség képesség, mely nem tanulható. Su-La-Ce
7. Bölcsnek lenni, ez azt jelenti, hogy az ember fölébe emelkedik örömnek és bánatnak, aggodalomnak és részvétnek, becsvágynak és sértődésnek. Bölcsnek lenni annyit tesz, mint a dolgok fölött állni, semmit és senkit nem gyûlölni vagy szeretni, de egyúttal mások elzárkózását vagy rokonszenvét is tökéletes közönnyel fogadni. Aki valóban bölcs, az semminek sem tulajdonít jelentőséget. Megközelíthetetlen, és semmi sem árthat neki. Michael Ende
8. Mi mindent is kezdenék el újra, és milyen bölcs lehetnék! Mind nagyon bölcsek volnánk itt a földgolyón, és a sok bölcsesség által úgy élnénk békében együtt, mint egy nagy család. De nem ez történik. Rettentő ostoba mindenki, a legtöbb embernek még csak arról sincs fogalma, hogy mennyire fogalma sincsen.
9. Mindenki egyre bölcsebb lesz egy pontig, aztán ismét elkezd lecsúszni. Szinte minden öregember, akit ismerek, többé-kevésbé dilis. Elméletileg sokkal bölcsebbnek kellene lenniük, mint a fiatalabb emberek, ha más nem, a nagyobb tapasztalatuk miatt, de valójában úgy tûnik, gyorsabban ragad rájuk az ostobaság, mint a bölcsesség. Henry Louis Mencken
10. Nem értek egyet azzal, hogy a szerénység fontos erény. A logikus elme mindent olyannak kell hogy lásson, amilyen. És ha lebecsüli magát, éppúgy eltér az igazságtól, mintha eltúlozta volna.