A boldogság a leggyöngébb palánta, de illata az esteket betölté és megtanitott bús, pogány dalára: "Csak itt és egyszer! Soha, soha többé!"

Kapcsolódó idézetek

1. A szerelem legszebb szavait szólta a szánk csak, s látod, örömünk mégis fogyott, ha ránk virradt a másnap. Elekes Ferenc
2. Ragyogj reám, boldogságom csillaga! Hogy ne legyen életem bús éjszaka; Szeress engem, szívem gyöngye, ha lehet, Hogy az isten áldja meg a lelkedet. Petőfi Sándor
3. Oh élj, siess! A gyönyör oly kevés: holnapra élted tán a porba vész; s por és penész közt nem vár majd reád se bor, se lány, se lant - se ébredés! Omar Khajjám
4. Hervadva húll már a levél a fáról, És elszállt a virágok illata: Igy tûn el az öröm, csak múlt bujáról Meg nem feledkezik a szív soha. Eötvös József
5. Pajtásaim! értetek a bú; Elhagyni, fiúk, titeket, Ez fáj nekem, ez szomorít el, Ez ver kebelembe sebet... De nem! mi vigadtunk minden időben, Igy hát szomorú a búcsu se légyen. Petőfi Sándor
6. Mint felhőből fény ha villan. Rózsaillat, mely elillan, S tünde álom: Hajh, ilyen csak e világon A boldogság.
7. Minden szerelem mulandó. Elillan a legdrágább parfüm illata is. Szerteszállnak csodás álmok, legszebb szavak. Fejes Endre
8. Csillag vagy fenn, A föld én itt lenn, Várom, hogy te Beragyogj este... Éjjel, ha altatsz, Nappal, ha elhagysz, Vissza, lehet, nem térsz, De mégis itt vagy mindig.
9. Szép hajnaloknak s alkonyoknak csendjét lelkemben illatozza még az emlék, sírtam, nevettem és szerettem nemrég, e drága földön nyughatatlan vendég. De rég volt, szent ég!
10. Nézlek a vágyaktól kimerülten, cinkosan bólint felém a pálma. Éjfél is elmúlt. Csak ábrándozom. Már lassan somfordál be a hajnal. A kávé keserû illata körbejár, s én még egy csókot adok a szádra. Köszönöm Neked ezt az éjszakát, Te szép, Te jó, Te minden, Te drága.