A boldogság csak a forrása tekintetében egységes, de egyébként sohasem egyforma. Minden napnak megvan a maga külön virágja.

Kapcsolódó idézetek

1. A boldogság nem a langyos vízben terem, ahol minduntalan arról álmodozik az ember, mi minden történhetett volna. A boldogság a természetes fejlődés gyümölcse, és annak az eredménye, hogy maximálisan kihasználjuk a lehetőségeinket. T. Harv Eker
2. Nincs olyan, hogy valaki mindig boldog, ahogy olyan sincs, hogy csak boldogtalan. A boldogság nem konstans és statikus állapot, hanem vannak apró meghatározó pillanatok, amikor az ember úgy érzi, hogy kicsordul a lelke, és valamilyen erős érzelem csap le rá villámszerûen. Csernus Imre
3. A boldogság nem egy időpillanat, amelyet magunk mögött hagyunk. Hanem az, ami előttünk van. Minden áldott nap.
4. A boldogság igenis enyhítő körülmény. Jobban mondva, az összes enyhítő körülmény együtt, az maga a boldogság.
5. A boldogság egy totális pillanat, a teljesség pillanata. Ez elérhető néha, de akkor is csak egy pillanat, ráadásul legtöbbször teljesen váratlanul jön. Nem betervezhető, elhatározható. Popper Péter
6. Aki örül, az még nem feltétlenül boldog, de aki boldog, az mindenképpen örül is. (...) A boldogság azonban nem az öröm kiteljesedése vagy a szenvedés tökéletes hiánya, hanem a szeretet beteljesedése. Nádas Péter
7. A boldogságnak mindig tárgya van. Valami miatt vagy boldog. Egy olyan érzelem, melynek létezése egy külső dologtól függ. Az örömnek viszont nincs tárgya. Létezik benned anélkül, hogy bármilyen megmagyarázható érved lenne. Az ő létezése hasonlít a Napéhoz. Éget, hála a saját szíve tüzelésének. Susanna Tamaro
8. A boldogság egy folyamatosan körülöttünk lévő dolog, amire mindennap rá kell csodálkozni, és akkor nem tûnik el. Csemer Boglárka
9. Egy kapcsolat sosem lehet tökéletes (nem is szabadna talán erre megszállottan törekedni, mert az egónak mindig más lesz a tökéletes, mindig többet akar), de teljes lehet, és annak is kell lennie. A boldogságot meg lehet találni minden pillanatban.
10. Ami régen volt nagy, többnyire kicsivé lett, s ami az én időmben nagy, korábban kicsi volt. Annak tudatában tehát, hogy az emberi boldogság soha sem állandó, mindkettőről egyaránt megemlékezem. Van az emberi dolgoknak egy bizonyos körforgása, mely nem engedi, hogy mindig ugyanazok legyenek boldogok.