A csak költők ugyanolyan kábák, mint az iszákosok, akik állandó ködben élnek, és semmit sem látnak vagy ítélnek meg tisztán. Az embernek több tudományban képzettnek kell lennie, és értelmes, filozofikus és bizonyos mértékig matematikusfejre van szüksége ahhoz, hogy tökéletes és kiváló költő legyen.

Kapcsolódó idézetek

1. Minél több szakterületen jártas a költő, annál tágabb a látóköre, gazdagabb a valóságszem­lélete. Gondoljunk csak az ókor nagy költőire: nagy matematiku­sok, csillagászok is voltak. Grigol Abasidze
2. Abból lesz költő, jó költő, aki szuverén ember, erős egyéniség, aki meg tudja védeni magát szellemileg - és érdekli a nyelv, a zene, a varázslat, s hajlandó technikákat elsajátítani; aki olvas is, nem csak ír...
3. Egy kiváló költőt vagy írót olvasva, lelked a költő lelkével együtt fut, lát és dolgozik. Ujjongva fut hegyeken, mezőkön és változatos messze tájakat lát. De csak akkor, ha követni tudod a költőt, elképzeled metaforáit, megérted célzásait: máskülönben olyan vagy, mint a vak ember a legszebb vidékeken. Stilisztikailag mûveletlen embernek a legszebb könyvek mintha idegen nyelven volnának írva. Babits Mihály
4. A költőnek oly dolgokat kell érzékelnie, melyeket a többiek képtelenek észrevenni. A matematikus ugyanezt teszi. Szofja Vasziljevna Kovalevszkaja
5. Ha valamiről sokat tudunk, akkor hallgatunk. Csak a mûkedvelők biztosak és bőbeszédûek. A teljes tudás - a külsőségben - fölöttébb hasonlít a teljes tudatlansághoz. Kosztolányi Dezső
6. A költészet a közember számára a szeme sarkából megpillantott egyszarvú - a megfoghatatlan váratlan villanása. Egy mûszaki ember számára csak a pragmatikus megoldások elméssége jelenti a költészetet. A funkció elsőbbsége a formával szemben. Ez nem optimizmus vagy pesszimizmus - a félig tele vagy félig üres pohár - kérdése. Egy mûszaki számára a pohár egyszerûen túl nagy. Noah Hawley
7. Csak kevesen hisznek teljesen önmagukban; - és e kevesek közül egyesek belülről kapják e hitet, afféle szükséges vakságként vagy szellemük részleges elsötétüléseként - (mit látnának, ha önmaguk mélyére tudnának pillantani!), míg másoknak e hitre szert kell tenniük: mindaz, ami jót, bátrat, derék dolgot csak mûvelnek, először érvként szolgál a bennük lakozó szkeptikus ellen: őt kell legyőzni, meggyőzni és ehhez szinte egy zsenire van szükség. Õk az önmagukkal elégedetlen, nagy emberek. Friedrich Nietzsche
8. A metafizikusok zeneileg tehetségtelen muzsikusok. (...) Erősen vonzódnak a teoretikus közegben végzett munkához, a fogalmak és gondolatok összekapcsolásához. De ezt a hajlandóságukat nem a tudomány területén váltják tettekre, másrészt pedig kifejezési igényüket nem a mûvészetben elégítik ki, összekeverik a két dolgot, és olyan produkcióval állnak elő, amely semmi a megismerés, és elégtelen az életérzés vonatkozásában.
9. Aki igazából eljegyzi magát a tudománnyal, az ugyanúgy álmodik, mint a költő. Ilyen vonatkozásban nincs különbség a tudós és a mûvész között. Bay Zoltán
10. A tudósnak nagyjából ugyanazokra a képességekre van szüksége, mint az elsőrangú drámaírónak, regényírónak, színésznek. Nem elég fölvázolni a természeti folyamatok cselekményét, jelmezt adni a szereplőkre és a szájukba adni a mondataikat; életre is kell kelteni őket. Csak az érzéki képzelet tud életet lehelni azokba a steril, élettelen szimbólumokba és szavakba, amelyekkel a tudósok kénytelenek másoknak átadni fölismeréseik lényegét.