Ugrás a tartalomra
A demokrácia értelme, célja nem más, mint mindennemû állami abszolutizmus individualisztikus korrekciója. Igazság, igazságosság az egyéni erkölcs koronaékszerei, s ha összeütközésbe kerülnek az állam érdekeivel, olykor még államellenes hatalmak színében is feltûnhetnek, holott valójában az állam magasabb, mondjuk így: földöntúli javát tartják szem előtt.
Kapcsolódó idézetek
-
A szocializmusból szemlélve - ami egy diktatúra volt - a demokrácia egy olyan vágyott álomkép volt, amiről azt gondolhatta az ember, hogy ha bekövetkezik, automatikusan boldogabb lesz mindenki, de hát nem így van, mert a demokrácia is egy államforma, és abban is az államnak egy célja van, hogy az állampolgárok grabancán rajta tartsa a kezét.
Háy János
-
Nyugdíjak, munkanélküli segély, egészségügyi ellátás a szegényeknek, további segélyek, stb. Ha ezek az állami programok a többség kívánságait és akaratát tükrözik, akkor az államok eltörlése nem fogja eltörölni az adományozásokat, mivel a kormánypolitika pusztán azt tükrözi, hogy a többség szeretne segíteni ezeken az embereken. Ha ezek a programok nem reprezentálják a többség kívánságait és akaratát, akkor a demokrácia egy teljes hazugság, és nem kellene a figyelemelterelő és pazarló "szavazásunkkal" beavatkoznunk vezetőink egyetemes jószívûségébe.
Stefan Molyneux
-
A demokrácia legelsősorban arról szól, hogy akik azt alkotják: egyenlők. Nem egyformák, hanem egyenlők.
-
A demokrácia a nép uralmát jelenti (valahogy), de korántsem mindegy, hogy ez az uralom milyen úton valósul meg, ha még az is kérdés, hogy a demokrácia az egész nép, vagy csak a többség uralmát jeleníti-e meg.
-
Az, hogy a demokrácia nem hozza meg a kívánt eredményeket, még nem jelenti, hogy kudarcot vallott - valószínûleg épp ellenkezőleg. A demokrácia definíció szerint változásra tervezett rendszer. Ha letér a pályájáról, az autoriter rendszerekkel ellentétben rendelkezik önkorrekciós mechanizmussal. Meg kell tanulnunk, hogyan mûködtessük jobban.
Alexander Stubb
-
Nem elég (...) jobban élnünk, de törekednünk kell arra, hogy jobb emberekké is váljunk. A demokrácia alapja a morál.
Borbély Szilárd
-
A jogrendszernek nem célja, csupán pozitív velejárója az igazság feltárása. A célja a rendfenntartás, az emberi cselekedetek ellenőrzése.
-
Ha ránézünk a különféle hatalmi hierarchiákra, és azok intézményeire, mindenekelőtt az államra, azt látjuk, hogy azok egyáltalán nem azt a célt szolgálják, ami miatt elvileg léteznek. Az állam hatalmi rendje elvileg azért van, hogy védje az emberek jogait és biztosítsa köztük a békés együttélést. A valóságban azonban az államhatalom mindig egy szûk elit javát szolgálja a tömegek elnyomása és kizsákmányolása révén.
-
Hiába a legtisztább szándék, a nép dönt. A nép viszont nem biztos, hogy szekuláris államban, európai típusú demokráciában akar élni, nem biztos, hogy civil államot akar. Ennek a kinyilvánítása azonban még mindig demokratikus alapjog.
-
Akár önkényuralomról van szó, akár demokráciának nevezhető politikai szisztémáról, a politika veleje mindig a társadalom ellentmondásainak felismerése, kezelése, valamikénti megoldása, hogy az adott társadalom egyben maradhasson.