A depresszió némán közelít soha nem hallani aztán hirtelen mindent betölt a hangja a fejedben.

Kapcsolódó idézetek

1. A depresszió akkor jön elő, amikor az ember rádöbben, hogy egy csomó szerepet játszik, de senkit sem érdekel, hogy valójában ő kicsoda. Feldmár András
2. Közel az idő, mikor mindent elfeledsz; közel az idő, mikor téged minden elfeled. Marcus Aurelius
3. A depresszió (...) lassan, észrevétlenül közelít, az ember úgy érzi, ő egészen egyszerûen ilyen lett. Olyan ez, mint egy ránc, amelyet már megszoktunk, és azt hisszük, mindig is ott volt. Ruby Wax
4. Képzeld el, hogy minden, amit akartál, egy nap megjelenik előtted, és úgy hívja magát, hogy az életed. És aztán, amikor elkezdesz hinni benne, eltûnik, és hirtelen nagyon nehéz lesz elképzelned a jövődet. Ez a depresszió.
5. Hiába figyeltem és hiába próbáltam meghallani a ki nem mondott szavait, nem hallottam semmit. (...) Olyan hangos a csend körülötte mindig, hogy szinte meg lehet süketülni. Senki nem áll közel hozzá, akivel beszélhetne. Cecelia Ahern
6. A valódi depressziónak soha nincsen semmilyen oka. Csernus Imre
7. Ha csak depressziód van, az elméd mocsárba süllyed, veszít lendületéből, de ha szorongás is kíséri, a mocsár ugyan mocsár marad, csak tele lesz örvénnyel. (...) Folyamatos készenlétben vagy. Olyannyira, hogy minden egyes pillanatban az összeomlás szélén állsz, közben kétségbeesetten próbálsz a felszínen maradni, lélegezni azt a levegőt, amit az emberek körülötted a parton könnyedén lélegeznek. Egy másodperced sincs. A félelmen kívül nincs egyetlen másodperced sem. Sóvárogsz egyetlen pillanat után, amikor nem vagy rémült, de ez a pillanat sosem érkezik el. Matt Haig
8. A depresszió kedélyzavar, amely oly titokzatosan gyötrő, megfoghatatlan módon nyilatkozik meg az énnek - a mérlegelő tudatnak -, hogy szinte nincs is rá szó. Majdhogynem érthetetlen tehát mindazoknak, akik szélsőséges formájában nem tapasztalták, bár a rosszkedv, a lehangoltság, amely sok emberre rátelepszik, s amelyet a hétköznapok taposómalmával szoktak összefüggésbe hozni, számosakkal megsejteti, milyen a betegség, ha katasztrofális méreteket ölt.
9. Olyan csönd van így nélküled, hogy szinte hallani, amit még utoljára akartál mondani. Váci Mihály
10. A depresszió hazudik. A depresszió olyasmit hitet el veled, ami nem igaz. Viszont maga a depresszió nem hazugság. Sőt a legvalóságosabb élmény, amit valaha átéltem. Csak éppen láthatatlan, ugyebár. Matt Haig