A fájdalomról írni könnyû, a kínt mindenki a magáénak érzi. De hogyan lehet leírni a boldogságot?

Kapcsolódó idézetek

1. Kibírom a fájdalmat. Az az élet könnyû része. Minden más - boldogság, nevetés, szeretet - az, ami (...) bonyolult.
2. A fájdalmat és a veszteséget mindenki ugyanúgy éli meg. Nem mindenkinek adatik meg a boldogság és a szeretet, de a fájdalomban és a veszteségben mindenki osztozik.
3. A boldogság nem könnyû dolog. Önmagunkban meglelni nagyon nehéz; másokban meglelni lehetetlen. Nicolas Chamfort
4. Akár fájdalom, akár boldogság, bánat vagy öröm, az idő állandóan kicsúszik az ujjaink közül. Ha fájdalmat tapasztalunk meg, az egy napon csak rossz emlék lesz. Talán megmaradnak az általa hagyott hegek, de a fájdalom elmúlik. Ha boldogságot tapasztalunk meg, nevetést... akkor azt nehezebb visszakapni.
5. A boldogság az, amikor sokat kapunk. A fájdalom az, amikor ezt mind elveszik. Én nem akarok boldog lenni többé, mert az egyszer nagyon fájni fog.
6. Öröm az, amikor az ember a nehezet, még a nagyon nehezet is, könnyûnek érzi. Repülésélmény. A lelked nehéz, az életed is nagyon nehéz. Minden elveszett. De fölfedezed, hogy szárnyaid vannak! Müller Péter
7. Saját halálunk sose fáj úgy, mint mások halála. Ó, könnyû neked, elbírod nélkülem a sírt, de bírjam, nélküled, az életet? Weöres Sándor
8. Akár a fájdalom, cikázott rajtam át a boldogság, ha láttalak. Akár a boldogság, úgy részegít a kín, ha most idézlek, árnyalak.
9. A fájdalom - éppúgy, mint a boldogság és öröm - magántulajdon. Christian Friedrich Hebbel
10. Végek. Vannak emberek, akiknek a szíve helyén csak egy istenverte kalapálás van, ha boldogok, ilyenkor képes volna elárasztani a világot. De iszonyatosan égetve szakad szét elemeire, porlad el, hûl el, szûnik meg, erősödik ki, ha fáj. Kimarva, kilúgozva. A fájó fájdalom lassú, csak csörgedezik, szivárogva higanyként kúszik mélyre benned. Az öröm ezzel szemben villanásszerûen hasít beléd. A fájdalom azonban elnyújtva adagolja dózisát, mígnem megkövesedik, megáll a jól becélzott helyén, ott aztán összecsomósodik, megkeményedik és beleég. A boldogság azonnal képes maximumon hatni, és azonnal meg is tud szûnni. A kín nem. Az hosszan-hosszan egyre lila foltosabb, szikrázón kínzó nyugtalanság, és elmúlása is igen lassú. Ha van ilyen egyáltalán. Én úgy vélem, nincs. Ami volt, sosem múlik el. Semmilyen formában. Ami volt, van. Mindig van. Magadban hordozod. Beléd épül, hat rád, tudva-tudattalanul, épít, leépít. Megváltoztat, érlel, szétszed, összerak. Minden törés megtörés. Majd gyász. Tisza Kata