A felelősség határait nem a képességek jelölik ki, hanem a lelkiismeret. Csak azért vállalhatsz felelősséget, amit a lelkiismereted enged.

Kapcsolódó idézetek

1. A felelősség nem csak azért fontos, hogy az ember óvatossá váljon, amikor cselekszik. A felelősség azért is fontos, hogyha valami mégis rosszul menne, akkor mindenki tudja, hogy csak saját magát okolhatja. Teller Ede
2. Az ember, amit tesz, azzá válik. A lelkiismeret nem individuális. A lelkiismeretünk összeköt bennünket a másik emberrel térben és időben. Itt nincsenek határok.
3. A felelősség szó szerintem csak azt jelenti, hogy az ember meg tud felelni arra a kérdésre, hogy miért úgy él, ahogy.
4. Az egyén nem bízhatja magát a gondviselésre. A cselekvés: a felelősség vállalása a kiszámíthatatlan világban. Ungvári Tamás
5. Ugyan ki dönti el, hol a határa annak, ami még ésszel felérhető? Én döntök saját korlátaim felől? Bizony! És ha nem eszkábálok korlátokat? Akkor szabad maradok. Vavyan Fable
6. A felnőttséget én a felelősségvállaláshoz kötöm. Legyen szó akár az érzések kimondásáról és megéléséről, majd mindennek a gyakorlatba történő átültetésével. A felnőtt felelősséget vállal. Csernus Imre
7. A határok azt jelentik, hogy megtanítjuk, mi az, amit elfogadunk a kapcsolatokban, és mi az, amit nem. (...) Jogodban áll a saját idődet beosztani. Ne hagyd, hogy mások mondják meg, hogyan rendelkezz az időddel.
8. Az emberek gyengék. A jó lelkiismeret nem elég a helyes viselkedéshez. És bár úgy érezhetjük, hogy tudjuk, mit szándékoztunk tenni, mindnyájan tudjuk, hogy nem úgy cselekszünk, ahogy mi magunk is szeretnénk. Richard Feynman
9. Hiába döntöd el előre, hogy ekkor vagy akkor kilépsz valamilyen önként vállalt erkölcsi kötelezettség alól. Ha látod, hogy szükség van rád, lelkiismereted nem engedi, hogy felhagyj vele. Moldova György
10. A lelkiismeret nem valami testetlen fogalom, amely csak a kultúra és a vallás összefüggésében érthető meg. Az erkölcsnek éppen olyan erős neurobiológiai gyökerei vannak, mint bármi másnak, amit csak teszünk, ami csak vagyunk. Frans de Waal