A felfedezés természete óhatatlanul is új ismeretek megszerzésével jár, és mindig az a legértékesebb felfedezés, amire az adott téma szaktekintélyei a legkevésbé számítanak. Az emberi történelem végig tele van annak példáival, amikor a szakértők megpróbálták megakadályozni az újításokat, mert azok csorbították volna a büszkeségüket, a szakmai hírnevüket és az önbecsülésüket.

Kapcsolódó idézetek

1. A természet­tudományban a legfigyelemreméltóbb felfedezések általában egyúttal a legváratlanabbak is, ahol nem csak a meglévő tudásunkat terjesztjük ki némileg, hanem valami merőben új dologra is bukkanunk. Ennek az az oka, hogy a természet sokkal leleményesebb, kifinomultabb és választékosabb, mint az ember. Carl Sagan
2. Valamennyi előre nem látható dolog közül a tudomány haladása a legkevésbé előrelátható. A tudomány legsajátabb természete éppen a meglepetés. Ha egy tudományos vívmány nem lenne váratlan és meglepő, már korábban is megvalósult volna. Teller Ede
3. A tudományok ugyanolyan sokszínûek, mint a sport. A sportról szóló írások általában nehezen tudnak túllépni a semmitmondó általánosságokon - dicsérik az emberi versenyszellemet és így tovább. Érdekesebb, ha egy adott sport sajátosságairól írunk; még vonzóbbak a különösen izgalmas mérkőzésekről szóló beszámolók és a kulcsszereplők személyiségének bemutatása. Ugyanez a helyzet a tudományok területén. Minden egyes tudományágnak megvannak a saját, jellemző módszerei és hagyományai. Mégis leginkább a lenyûgöző egyéni felfedezések vagy felismerések keltik fel az érdeklődésünket. Martin Rees
4. Valójában a tudomány sohasem fedez fel semmi újat. Az újat mindig az emberi intuíció fedezi fel, a maga egyéni és más emberek számára nemigen követhető útján. A tudomány csak arra alkalmas, hogy az intuitíve meglátott igazságokat szigorú módszerességgel bebizonyítsa. Mérő László
5. A természet új és új feladatot állít a kutató elme elé: a már ismert még ismeretlen, de megismerhető jelenségek felé tár ablakot. Így válik a megismerés végtelen folyamattá, amely egyszersmind az ember szakadatlan diadalának sorozata.
6. A felismerések a történelemben nem a keresésnek, hanem a véletlennek az eredményei. Vagyis, ha valamit egy irányban keresnek, akkor egy másikban találják meg. És minél többen mennek egy bizonyos irányba, annál nagyobb a valószínûsége annak, hogy a dolog kudarccal végződik, mert ott biztosan nem lehet megtalálni. Ez a kutatás logikája.
7. A tudós feladata a keresés, szüntelen kutatás. És ha talált valamit, ha felért egy csúcsra, akkor látja csak, milyen nagy terület nyúlik előtte, amely még teljesen ismeretlen, feltárásra, kutatásra vár. Szóval, ha a keresés sikerrel jár, akkor egyre több és több keresnivalót talál. Nem tudom, végére ér-e ennek valaha az emberi tudomány, más szóval, lesz-e valaha idő, amikor mindent tudni fogunk, amit tudni érdemes. (...) Mindinkább az a meggyőződésem, hogy az ember sohasem jut majd a tudomány végére, sőt ellenkezőleg, minél többet tudunk, annál kevesebbet ismerünk ahhoz képest, amit ismerni szeretnénk.
8. A leleményes felfedezések némelyike századokkal ezelőtt született, némelyike nem is olyan rég, napjainkban. (...) Egy dologban azonban biztosak lehetünk: véletlenek mindig is történni fognak, és minél jobban felkészítjük rájuk tudatunkat, annál inkább remélhetjük, hogy a váratlan dolgokból a jövőben is értékes, mai képzeletünket nagyságrendekkel felülmúló felfedezésekre juthatunk!
9. A tudás megszerzésével sem tûnnek el a csodák és a rejtélyek a világunkból. Mindig lesznek újabb felfedezendő titkok. Anais Nin
10. Sok tudományos felfedezés születik oly módon, hogy a megfigyelő valami váratlan, valószínûtlen, sőt látszatra lehetetlen jelenségre bukkan, ám nem veti el, mint képtelenséget, hanem makacsul a nyomába ered.