A filozófia módot nyújt az embernek, hogy mindenről valószínût mondhasson, s megcsudáltassa magát a kevésbé tudósok által.

Kapcsolódó idézetek

1. A filozófia mindent, a filozófus mindenkit magában foglal. Victor Hugo
2. A filozófia lényege, hogy egy említésre sem méltóan egyszerûnek tûnő dologból kiindulva olyan paradox helyzetig jutunk el, amit már senki sem hisz el. Bertrand Russell
3. A filozófia, amely tulajdonképpen a szellem tápláléka, azokat, akik élni tudnak vele, felemeli a közönséges tömeg fölé, aszerint, hogy milyen fajta ez a táplálék. Galileo Galilei
4. Az embert rá lehet venni a legabszurdabb dolgok elkövetésére, aztán vidáman kitalálja rá a legátlátszóbb racionalizációt, hogy megmagyarázza a dolgot önmagának. Douglas Adams
5. Filozófus az, aki ha tudja, hogy valami gyakorlatilag lehetséges, megpróbál rájönni, hogy vajon elméletileg is lehetséges-e. Daniel Dennett
6. A filozófia igen gyakran foglalkozik azzal, hogy feltárja az emberi tettek és vágyak zavarba ejtő aspektusait. Az ember valóban egy igen furcsa teremtmény. Michael Schur
7. A filozófusok sokszor mohón kapnak mindenen, ami a paradoxon színében tûnik föl, és ellentmond az emberiség első és legelfogulatlanabb elképzeléseinek, mert azt hiszik, tudományuk felsőbbségét mutatja, ha képesek a közönséges felfogástól ennyire távol eső véleményre jutni. Másrészt minden meglepetést és csodálkozást keltő állítás olyan elégedettséggel tölti el az ember szellemét, hogy elmerülünk ezekben a kellemes érzelmekben, és nem vagyunk hajlandók elismerni, hogy örömünk alaptalan. David Hume
8. Ami arra ingerel, hogy minden filozófusra félig bizalmatlanul, félig gunyorosan tekintsek, nem az, hogy az ember újra meg újra rájön, milyen ártalmatlanok is - milyen gyakran és milyen könnyen fognak mellé és tévednek el, egyszóval gyerekességük és gyermetegségük - , hanem hogy nem elég tisztességesen folyik a dolog náluk: miközben mindőjük nagy és erényes lármát csap, mihelyt valaki csak távolról is érinti az igazsághoz való hûség problémáját. Kivétel nélkül úgy állítják be magukat, mintha voltaképpeni vélekedéseiket egy hideg, tiszta, istenként se jobbra, se balra nem tekintő dialektika önfejlődése során fedték volna fel és érték volna el (minden rendû és rangú misztikustól eltérően, akik becsületesebbek náluknál és lükébbek - ezek "inspirációról" beszélnek -): míg alapjában véve valami megelőlegezett tétel az, egy ötlet, egy "sugallat", többnyire egy absztrakttá tett és megrostált szívbéli vágy, amit utólag felkutatott érvekkel védelmeznek. Friedrich Nietzsche
9. A filozófia tenni tanít, nem beszélni, s arra késztet, hogy mindenki a maga törvénye szerint éljen, hogy élete ne mondjon ellent nyilatkozatainak vagy magának az életnek, hogy minden cselekedete egy színezetû legyen. (...) Mi a bölcsesség? Mindig ugyanazt akarni és ugyanazt nem akarni. Lucius Annaeus Seneca
10. Könnyû akárkit csodálkozásba hozni... de már azt cselekedni, hogy az ember mindig értelmesen csodálkozzon, hogy a dolgot mindig csak filozófusi oldaláról vizsgálja, nem olyan könnyû. Charles Bonnet