A filozófusok az ókor óta álmodoznak arról, hogy az etikát (a viselkedést irányító alapelveket) a semmiből, kizárólag vitathatatlan alapelvek és logikai mûveletek segítségével vezessék le. Sajnos évezredek alatt is csak egyetlen dologban jutottak egyetértésre: hogy általános egyetértés semmiben sincs.

Kapcsolódó idézetek

1. A filozófiának egyáltalán nincsenek általános érvényû eredményei, olyasmi, amit az ember tudhat, s ezáltal birtokolhat. Miközben a tudományok a maguk területén szükségképpen biztos és általánosan elismert ismeretekre tettek szert, a filozófia erre évezredek fáradozásai árán sem volt képes. Mi tagadás: a filozófiában nincs meg a véglegesen megismert dolgok egyértelmûsége. Karl Theodor Jaspers
2. A filozófia tenni tanít, nem beszélni, s arra késztet, hogy mindenki a maga törvénye szerint éljen, hogy élete ne mondjon ellent nyilatkozatainak vagy magának az életnek, hogy minden cselekedete egy színezetû legyen. (...) Mi a bölcsesség? Mindig ugyanazt akarni és ugyanazt nem akarni. Lucius Annaeus Seneca
3. Mi, emberek valamennyien egy egyszerû, naiv és logikus dolgot kívánunk: hogy az egész világmindenség a mi javunkra tevékenykedjék, és bosszankodunk, amiért a világmindenség kezdettől fogva más útra tért, mint amelyiken ezt a célt elérhetnők. Garabet Ibraileanu
4. Mindig is folytak viták arról, hogy a szabad akarat csupán illúzió, ehhez néhányan a száraz fizikát, mások a tiszta logikát vették alapul. A legtöbb ember ezeket az érveket megdönthetetlennek tartja, de soha senki nem fogadta el igazán a belőlük fakadó következtetést. A szabad akarat tapasztalata egyszerûen túl erőteljes ahhoz, hogy érvekkel meg lehessen dönteni. Ted Chiang
5. Az állat állandóan érzi, tudja, hogy számára mi a helyes, és cselekedeteit ez határozza meg. Nem így az ember. Valaki kitalál valami baromságot arról, hogy adott esetben hogyan érdemes eljárni, ami esetleg, akkor és éppen ott, némi hasznot hajt a csoportjának, esetleg csupán beszélni lehet róla, a többi szerencsétlen pedig ezt azonnal szabálynak tekinti. Lehet, hogy ők maguk sohasem jöttek volna rá a kitalációra, de ész nélkül másolják, a szabály utasításait betartják. Szabály szerint élik életüket, építik házukat, nevelik gyermekeiket, még akkor is, ha a körülmények már régen megváltoztak. Valaki például Istent talált ki, akit senki se látott és még sok száz generációval utána is azt hiszik, hogy van Isten, vannak ördögök, van kezdet és van vég, mert a régi szabályok ezt állítják. A tömérdek régi, elavult szabályt pedig tradíciónak tekintik, és gondosan őrzik, nehogy véletlenül megváltozzék. Csányi Vilmos
6. A tudományfilozófia képviselői nem jutottak teljes körû konszenzusra azt illetően, hogy honnan is ered a tudás, azonban többségük egyetért abban, miszerint a tudomány a megfigyeléssel kezdődik, amelyet egy modell megalkotása, végül a megfigyelés eredményeinek tesztelése követ.
7. Hogy (...) a tudománynak nem alkotás a célja, az kiviláglik már a legrégibb bölcselkedők példájából. Az emberek ugyanis most is, meg régen is a csodálkozás következtében kezdtek filozofálni. Arisztotelész
8. Az ötletek testetlen, tisztán energia alkotta létformák. Tőlünk teljesen függetlenül léteznek, de képesek rá, hogy kapcsolatba lépjenek velünk - habár ezt elég furcsa módon teszik. Az ötleteknek nincs fizikai testük, de van tudatuk, és kétségkívül van akaratuk is. Az ötleteket csupán egyetlen impulzus vezérli: manifesztálódniuk kell. Márpedig ebben a világban egy ötletnek csak egy módja van arra, hogy manifesztálódjon - egy emberi lénnyel való együttmûködés révén. Csupán az emberi erőfeszítés képes arra, hogy egy ideát az éteriből a valóság birodalmába kísérjen. Elizabeth M. Gilbert
9. Amíg az etika abból a vágyból keletkezik, hogy az élet végső értelméről, az abszolút jóról vagy az abszolút értékesről mondjon valamit, addig nem lehet tudomány. Ludwig Wittgenstein
10. A filozófusok között semmi sem ritkább az intellektuális becsületességnél: ők talán ennek épp homlokegyenest az ellenkezőjét mondják - sőt talán még el is hiszik maguknak, amit mondanak. Ám egész mûvük azt hozza magával, hogy csak bizonyos igazságokat engednek meg; tudják, mit kell bizonyítaniuk; filozófusokként majdhogynem arról ismerik föl egymást, hogy ezen "igazságokkal" kapcsolatban egyetértenek. Friedrich Nietzsche