A filozófusok között semmi sem ritkább az intellektuális becsületességnél: ők talán ennek épp homlokegyenest az ellenkezőjét mondják - sőt talán még el is hiszik maguknak, amit mondanak. Ám egész mûvük azt hozza magával, hogy csak bizonyos igazságokat engednek meg; tudják, mit kell bizonyítaniuk; filozófusokként majdhogynem arról ismerik föl egymást, hogy ezen "igazságokkal" kapcsolatban egyetértenek.

Kapcsolódó idézetek

1. Ami arra ingerel, hogy minden filozófusra félig bizalmatlanul, félig gunyorosan tekintsek, nem az, hogy az ember újra meg újra rájön, milyen ártalmatlanok is - milyen gyakran és milyen könnyen fognak mellé és tévednek el, egyszóval gyerekességük és gyermetegségük - , hanem hogy nem elég tisztességesen folyik a dolog náluk: miközben mindőjük nagy és erényes lármát csap, mihelyt valaki csak távolról is érinti az igazsághoz való hûség problémáját. Kivétel nélkül úgy állítják be magukat, mintha voltaképpeni vélekedéseiket egy hideg, tiszta, istenként se jobbra, se balra nem tekintő dialektika önfejlődése során fedték volna fel és érték volna el (minden rendû és rangú misztikustól eltérően, akik becsületesebbek náluknál és lükébbek - ezek "inspirációról" beszélnek -): míg alapjában véve valami megelőlegezett tétel az, egy ötlet, egy "sugallat", többnyire egy absztrakttá tett és megrostált szívbéli vágy, amit utólag felkutatott érvekkel védelmeznek. Friedrich Nietzsche
2. Valamiben hinni annyi, mint hinni abban, hogy az igaz; egy gondolkodó ember ennélfogva hisz abban, hogy amit hisz, az mind helyes, de a tapasztalat megtanította arra, hogy némelyikről - nem tudni, melyikekről - kiderül majd, hogy hamis. Egy gondolkodó ember röviden szólva úgy gondolja, hogy minden helyes, amit hisz, és hogy némelyik hiedelme hamis.
3. A filozófusok sokszor mohón kapnak mindenen, ami a paradoxon színében tûnik föl, és ellentmond az emberiség első és legelfogulatlanabb elképzeléseinek, mert azt hiszik, tudományuk felsőbbségét mutatja, ha képesek a közönséges felfogástól ennyire távol eső véleményre jutni. Másrészt minden meglepetést és csodálkozást keltő állítás olyan elégedettséggel tölti el az ember szellemét, hogy elmerülünk ezekben a kellemes érzelmekben, és nem vagyunk hajlandók elismerni, hogy örömünk alaptalan. David Hume
4. Az igazság kutatása egyrészt nehéz, másrészt meg könnyû. Jele ennek, hogy bár senki sem ragadhatja azt meg méltóképpen, nem is tévesztheti el teljesen, hanem ki-ki tud valami helyeset mondani, ami a dolog természetének megfelel. Arisztotelész
5. A tudomány minden nagy diadala köztulajdonná válik. A hivatásos tudósok hosszú korszakokon át kénytelenek kutatással és hipotézisekkel küszködni, kénytelenek tévedés és hamisság közepette harcolni; de amikor végül majd győz az igazság - gyakran ellenükre, néhány megvetett forradalmárnak köszönhetően -, tisztán és egyszerûen ragyog teljes fényében. Mindenki erőfeszítés nélkül megérti, olyan, mintha mindig ismerték volna. Elisée Reclus
6. A matematikusok bizonyíthatnak dolgokat - egy szigorú nézet szerint csakis ők -, de más természettudósok a legjobb esetben is csak azt tehetik, hogy nem cáfolnak meg állításokat, miközben rámutatnak, hogy minden erejükkel megpróbálták. Richard Dawkins
7. Az, hogy a mártírok bizonyítanak valamit egy ügy igazságát illetően, oly kevéssé igaz, hogy még azt is kétségbe vonnám, hogy akár csak egy mártírnak is köze volt valaha az igazsághoz. Már az a hangnem, mellyel egy mártír szembekiáltja a világnak azt, amit igaznak tart, az intellektuális becsületesség oly alacsony fokát s az "igazság" kérdése iránti oly mérvû érzéketlenséget fejez ki, hogy egy mártírt megcáfolni sohasem kell. Friedrich Nietzsche
8. Nem szabad megütközni a legképtelenebb elméleten sem. Csak az a kérdés, hogy az elmélet eredményei összhangban vannak-e a kísérletekkel, vagy sem. Az nem fontos, hogy egy elmélet filozófiailag világos-e, könnyû-e a megértése, vagy könnyen el lehet-e képzelni. Richard Feynman
9. Természetesen triviális igazság, hogy a vallás és a tudomány összeegyeztethető, hiszen (állítólag) számos vallásos tudós van. Ez azonban olyan, mintha azt mondanánk, a tudomány és a tudatlanság is összeegyeztethető, hiszen egy sereg tudós számos kérdésben nyíltan bevallja tudatlanságát. Sam Harris
10. Filozófusnak lenni: ez nem csak annyit jelent, hogy fennkölt gondolataink vannak, vagy iskolát alapítunk, hanem azt, hogy úgy szeretjük a bölcsességet, hogy parancsa szerint egyszerûségben, függetlenségben, nagylelkûségben és bizalomban élünk. Filozófusnak lenni annyit jelent, hogy megoldjuk az életnek egynémely problémáját, nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban. Henry David Thoreau