A földön uralkodó erőszaknak csakis úgy lehet ellenállni, ha megszakítjuk a folyamatosságot, ha nem ütünk vissza. Ez persze méltánytalan ránk nézve, de pontosan abban áll a keresztényi lét, hogy felismerjük: nem méltánytalanság ez, hanem ama szent, alapvető krisztusi áldozat reánk eső része. A mi privát keresztünk.

Kapcsolódó idézetek

1. Az áldozat és a veszteség nemes dolog. Lemondani valamiről, amit szeretünk, ez a keresztény elhivatottság legfőbb bizonyítéka.
2. Csak úgy nyerhetjük el a méltó helyünket, ha nem keveredünk méltatlan tettekbe. A szabadságot szomjúhozva ne igyunk a gyûlölet keserû poharából! A mi küzdelmünket örökké a méltóság és a fegyelem magas szintjén kell folytatnunk. Nem szabad megengednünk, hogy a mi teremtő tiltakozásunk fizikai erőszakba torzuljon. Újra és újra föl kell emelkednünk abba a magasságba, ahol a fizikai erő találkozik a lelki erővel. Martin Luther King
3. A szenvedést le kell győzni. Ez csak akkor lehetséges, ha magunkra vállaljuk. Ezt tanuljuk a keresztet hordozó Krisztustól. Carl Gustav Jung
4. A hûtlenség elfogadhatatlan - túlságosan sértő. Vagy különválnak útjaink, és akkor egyedül cipeljük a fájdalom terhét, vagy megbocsátunk a hûtlenség elkövetőjének.
5. Nem mi ítélkezünk. De nekünk kell különbséget tennünk, hogy lássuk, mikor tesznek velünk rosszat, és mikor teszünk mi hasonló rosszat. Tudjuk, hogy az életünk mulandó, tudjuk, hogy attól függetlenül, hogy esetleg rémisztő, nyomorúságos, keserves, mégis Isten csodája és adománya. Tudjuk, hogy megpróbálhatunk javítani rajta, de elpusztítanunk nem szabad. Ha elpusztítjuk valaki másban, elpusztítjuk önmagunkban.
6. A keresztény hitünk felelősséget ró ránk! Nem ragadgat meg a templom falai között, hanem át kell hogy fogja mindennapi életünket. A kereszténység nemcsak hit, hanem gyakorlat is.
7. Az életben az a dolgunk, hogy használjuk az élet adományait, nem az, hogy siránkozzunk és keseregjünk, vagy ujjal mutogassunk azokra, akik rosszat tettek velünk. A legfontosabb kérdés a következő: ha az élet fájdalmat és szenvedést mér rád, te pusztán szenvedni fogsz? Vagy inkább megtalálod a módját a gyarapodásnak és mások szolgálatának? Hittel hiszem, hogy az élet nem velünk, hanem értünk történik, és ránk van hízva, hogy lehetőségre leljünk a kihívásban. Tony Robbins
8. Egy ilyen világban, amelyet átitat az erőszak, fontos, hogy tudatosítsuk saját békénk fontosságát. Egy olyan Földön, amelyet a rohanás fertőz meg, szakítsunk időt a pillanatok megmentésére! Egy olyan kultúrában, mely egyre embertelenebb, tudatosítsuk másokban szeretetünket!
9. Hol az a szent, aki igazán úgy tudná átérezni mások fájdalmát vagy gyönyörét, mint a magáét? Nem szabad túl sokat követelnünk. De ha egyszerûen elfogadjuk, hogy másvalaki "magunkhoz hasonló ember", akkor legalább tisztességes bánásmódot érdemel. Amikor már ezt sem vagyunk hajlandóak elfogadni, amikor másokat alsóbbrendûnek tekintünk, akkor tûnik fel természetesnek, sőt dicséretesnek a megvetés és a kegyetlenség. Isaac Asimov
10. Ha valaki annyi bátorságot visz bele az életbe, hogy a világ nem is tudja megtörni, csak úgy, ha megöli, akkor bizony meg is öli. Mert az a mi sorsunk, hogy az élet megtörjön minket, de néha éppen azon a ponton leszünk erősek, ahol legjobban megtört az élet. De akit megtörni nem bír, azt megöli a világ. Részrehajlás nélkül öli meg őket, a jókat és nemeslelkûeket és bátrakat egyformán. Ernest Hemingway