A gondolkodást gyakran arra használjuk, hogy megtámadjunk valakit vagy hogy akaratunkat érvényesítsük másokkal szemben. (...) Általában nem vagyunk tudatában annak, hogy az egónk milyen mértékben akadályoz bennünket a hatékony gondolkodásban.

Kapcsolódó idézetek

1. A gondolkodás az ember legfőbb erőforrása. Ám sohasem lehetünk teljesen elégedettek e legfontosabb készségünkkel. Bármilyen jók lettünk, mindig arra kell törekednünk, hogy még jobbak legyünk. Rendszerint csak azok az emberek vannak megelégedve saját gondolkodásukkal, akik úgy vélik, hogy a gondolkodás egyedüli célja bebizonyítani, hogy igazunk van - mégpedig saját megelégedésünkre. Ha csak korlátozott elképzelésünk van arról, mire képes a gondolkodás, akkor önelégülten állapíthatjuk meg, hogy milyen kiválóak vagyunk ezen a téren, de egyébként nem. Edward de Bono
2. A nagyra nőtt emberi egót éppúgy, mint bármilyen hiányosságot, nem lehet legyőzni, nem lehet megszüntetni, mindig ott lesz bennünk. Csak tudatossággal segíthetünk önmagunkon, azzal, ha felismerjük, mikor kezdünk el önmagunknak előbb hazudni, utána ártani. Csernus Imre
3. Nem csak azért támadunk meg valakit, hogy fájdalmat okozzunk neki, legyőzzük, hanem talán azért is, hogy tudatában legyünk erőnknek. Friedrich Nietzsche
4. Nem mindent tanulunk meg azért, hogy később pontosan felidézzük; a cél sokszor az, hogy a gátak és korlátok, melyek bizonyos dolgok megtanulása és elfelejtése során a gondolkodásunkban keletkeznek, segítsenek az új ismeretek közötti eligazodásban. Csányi Vilmos
5. Agyunk meghatározza ugyan gondolkodásmódunkat és tetteinket, de ez fordítva is igaz: gondolkodásmódunk és tetteink is hatással vannak az agyunkra, meg tudják változtatni a mûködését. Anders Hansen
6. Sokaknál a gondolkodás kimutatása gyakran meghaladja a magára a gondolkodásra fordított energiát.
7. Merj néha bátran önmagad ellen gondolkozni! Néha az ellenséged fejével is. Roppant hasznos! Müller Péter
8. A veszekedés valójában csak egy harc az emberek egója között, hisz az emberek még akkor sem értik meg egymást, amikor az igazságot mondják el egymásnak. Valószínûleg lehetetlen úgy élni, hogy ne bántsanak meg minket, de ha elég elszántak vagyunk, akkor talán sikerül úgy élni az életünket, hogy közben senkinek nem okozunk fájdalmat.
9. Mindenki maga választja meg fejlődésének útját. Szabad akaratunkkal és a rendelkezésünkre álló erővel bármit kezdhetünk. Szabadon alkothatunk, és alkotásaink által kifejezhetjük belső értékeinket. Lehetőségünk nyílik arra, hogy segítsük és támogassuk embertársainkat, rokonainkat, barátainkat. Ugyanazt az erőt használjuk akkor is, amikor rombolunk. Tönkretehetjük mások alkotását, letörölhetjük arcukról a mosolyt, testileg és lelkileg bántalmazhatjuk. (...) Bármire használjuk is a rendelkezésünkre álló erőt, egyvalami biztos: mindig van egy célunk, még akkor is, ha ez esetleg nem tudatosodik bennünk. Balogh Béla
10. Néha az emberek viselkedésükkel boldogtalanságba vagy veszélybe sodorják magukat. Konfliktust keltenek, amikor nincs rá szükség. Akkor is benne maradnak egy bántalmazó kapcsolatban, ha lenne lehetőségük kilépni belőle. Látszólag ok nélkül feladják a saját céljaikat. Az irracionálisnak tûnő viselkedés érthetővé válhat, ha kiderül, mi célt szolgál. Néha azért veszekszünk valakivel, mert a heves érzelmek miatt kevésbé érezzük magunkat magányosnak. Ha gyûlölnek minket, az is jobb, mintha nem vennének rólunk tudomást. Néha jobb együtt lenni bárkivel, mint egyedül lenni. Néha könnyebb feladni valamit, mint kudarcot vallani. Néha jobb a betegség miatt kudarcot vallani, mint egyszerûen csak kudarcot vallani. Tudatalattink énünk védelmében kialakított pótcselekvései értelmetlennek tûnnek, ha nem tudjuk, miért alakultak ki.