A gyûlölet gyakran úgy viselkedik, hogy az áldozatot vádolja azzal a gyûlölettel, amelynek az áldozat valójában a célpontja. A gyûlölet lényege - a hatalom mellett - a zavar.

Kapcsolódó idézetek

1. A gyûlölet megoszt: támad és védekezésre késztet. Az viszont, hogy egy védekezés mikor tûnik fel - tüntethető fel - támadásnak, illetve fordítva: egy támadás védekezésnek, nézőpont - és persze hatalom - kérdése. A hatalom pedig a gyûlölettel kapcsolatos diskurzus egyik, ha nem a legfontosabb tényezője. Babiczky Tibor
2. A gyûlölet egy negatív érzelem, amely inkább a gyûlölködő személyt pusztítja el, mint azt, akire a gyûlölet irányul.
3. Amikor gyûlöletről beszélsz, bizonyára a végsőkig vitt utálatra gondolsz. A féltékenységből fakadó gyûlölet más - az vonzalomból és frusztrációból ered. Agatha Christie
4. A gyûlölködést (...) nem könnyû kezelni, mert az mindig személyre irányul - ez a dolog lélektanának a lényege. A gyûlölködés ugyanakkor leginkább magáról a gyûlölködőről szól, aki fontosnak képzeli magát. Gerő András
5. A szeretet és a gyûlölet nem ellentétesek egymással. A szeretet ellentéte a közönyösség. A gyûlölet szeretet, amely akadályokba ütközött, s ezért az ellentétes oldalára fordult. Alexander Sutherland Neill
6. A különbség a szeretet és a gyûlölet között, hogy a szeretet kisugárzás, a gyûlölet pedig összpontosítás. A szeretet megszépít mindent, a gyûlölet az utálat tárgyára koncentrál.
7. A gyûlölet a szeretet árnyéka. Hol egyik ott van, a másik bizonyosan követi, és nincs, mi nagyobb hatalommal bírna, mint e kettő elegye.
8. A szeretet nagyon könnyen fordul át gyûlöletbe: maga a szenvedély szinte ugyanaz. Könnyebb gyûlölni valakit, akit szeretünk, mint közömbösnek lenni iránta. Agatha Christie
9. A gyûlöletkeltés egy nagyon könnyen használható eszköz, aminek egyéni és társadalmi szinten is nagyon komoly következményei lesznek, ugyanis elvész a társadalmi bizalom. Az a társadalom, ami teret ad a gyûlöletnek, nem csak azt a gyûlölni szánt csoportot rekeszti ki, hanem kárt okoz annak is, akiben a gyûlöletet próbálja kelteni. Ugyanis ő is elbizonytalanodik, mert ha itt ilyet lehet, akkor ma ő, holnap a másik, és egyszer csak eljutunk odáig, amikor én leszek a gyûlölet céltáblája. Ez olyan bizonytalanságot kert az egyénben, ami folyamatosan ott van benne, elkezdi meghatározni az egész életét, a kapcsolódásainak a minőségét, elkezd gyanakvóvá válni, elkezd fekete-fehéren gondolkodni, tehát nagyon-nagyon kártékony tud lenni kognitíven is, érzelmileg is és társas szinten is. Ezt visszacsinálni nagyon nehéz. Könnyebb tönkretenni egy társadalmat, mint aztán utána segíteni a felépülésben.
10. Gyûlölet: az a mélységesen banális mechanizmus, hogy kivágom azt a fát, amire nem tudok felmászni. Gyûlölet: mélyebbeket gondolunk felőle, mint amilyen csekélyben tanyázik az egész. Gyûlölet: paradox szerelmi vallomás: olyan szeretnék lenni, mint te, de nem és nem tudok, tehát dögölj meg, mert elérhetetlenül szép vagy, ne legyél, ne lássalak! Gyûlölet: útjelző táblákkal gazdagon ellátott, eltéveszthetetlen, kövezett út az őrülethez... Minden valamennyire markáns ember felizzítja az effélére hajlamosak gyûlöletét: ez a minőség fonák visszaigazolása. A valamilyenségnek ez az ára. Ugyanők viszont azt is megkapták ajándékba, hogy aki szereti őket, az borzasztó nagyon. Nincs langy középút, mert az a középszeré. Ami engem illet, igyekszem minél láthatatlanabbá válni azok számára, akiket kínoz a létem. Ugyanis, ha bármi módon reagálok a gyûlöletre, létrejön az ördögi kör; ez ellen egyetlen humán védmódszer van: az, hogy megszakítjuk a láncot. Ki lehet állni a pástra, de minek?! A butaság nem vitaképes; nem más, mint elemi erő: hülye leszek pert indítani a földrengés ellen. Vavyan Fable