A (...) gyerekeknek még nincs megfelelő arányérzékük. Mindent felnagyítanak, pláne a rossz érzéseiket, és azt képzelik, a pillanatnyi keserûségük örökké fog tartani.

Kapcsolódó idézetek

1. A gyerekek fekete-fehéren látnak mindent (...). Számukra csak rossz vagy jó, bûnös vagy ártatlan létezik. Nagyon érzékenyek. Minél idősebb valaki, annál több árnyalatát kezdi el érzékelni a körülötte lévő világnak.
2. Tudod, milyenek a gyerekek. Mindig azt hiszik, hogy ami rossz, arról ők tehetnek. Azt gondolják, ha rosszul érzik magukat, akkor rosszak. Feldmár András
3. Gyerekként az ember igazságtalanságnak tart mindent, ami szomorú. Gerlóczy Márton
4. Felnőttként már látom, hogy a gyerekek már nagyon fiatal korban megérzik, milyen az, amikor leértékelik őket, amikor a felnőtteket nem érdeklik annyira, hogy segítsenek nekik tanulni. Az efelett érzett haragjuk rendetlenkedésben nyilvánulhat meg. Aligha az ő hibájuk. Nem rosszak. Csak próbálják túlélni a méltatlan körülményeket. Michelle Obama
5. A gyerekek egyáltalán nem nagy elfogadók, hanem pokoli előítéletesek, és icipici világképük foglyai. Sándor Erzsi
6. Akármilyen szörnyen is verik meg őket, a gyerekek tehetetlenek, nem tudnak semmit sem tenni ellene. (...) A gyerekek kétségbeesetten küszködnek, hogy szeretetet érezzenek a szüleik iránt, és ahelyett, hogy a szüleiket gyûlölnék, inkább saját magukat gyûlölik meg. A szeretet és az erőszak annyira összefonódik számukra, hogy amikor felnőnek, és ott találják magukat egy kapcsolatban, csakis a hisztériától tudnak megkönnyebbülni. A kedvesség, a gyengédség, bármi ilyesmi csak feszültséget okoz, hisz nem lehet tudni, mikor fordul át nyílt ellenségességbe. Murakami Rjú
7. Csak a gyerekek hiszik, hogy a dolgok egyértelmûek. Mint például hogy mindig lesz egy legjobb barátunk. Vagy hogy lehetünk azok, akik vagyunk. Szerethetjük azt, akit akarunk. Fredrik Backman
8. A gyerekek, akármilyen szomorúan is hangzik ez, felnőttekké válnak: a szemük megromlik, és többé már nem vesznek észre bizonyos egészen fontos dolgokat. Legfeljebb időnként hiányolják őket.
9. A tinédzserek kiforratlan személyiségek, az agyuk még nem fejlődött ki teljesen. Nem számít, milyen okosak, akkor sem tudnak semmiről eleget, és gyerekjáték szégyenbe hozni őket a nyers meglátásaik miatt. R. F. Kuang
10. A gyermekek furcsa kis teremtmények. Ha nagyon megijednek, különösen ha olyasmitől, amit nem értenek... nem beszélnek róla. Magukba fojtják. Látszólag, talán, elfelejtik. Az emlékkép azonban mégis ott rejlik bennük, valahol mélyen. Agatha Christie