A halálfélelemnek nincs se múlt, se jövő ideje. Csak a most, csak az itt és most, vízszintes és függőleges, metszéspontjukban én, én, apró kis ponttá tömörülve.

Kapcsolódó idézetek

1. Az időnek minden bizonnyal nincsen valósága. Csak szellemünk illúziója. Ha pedig nincsen idő, hogyan hozhatná el halálomat? (...) A halálom van, mindig is volt, és mindig is lesz. Még nem érzem, és mégis van, és nem kell félnem tőle, mert bolondság volna olyannak az eljövetelétől rettegni, ami már el is jött. A halál olyképpen van, mint az utolsó lapja egy könyvnek, amelyet olvasok, de még nem olvastam végig. Anatole France
2. A halál jövő, jelen és múlt, oly tiszta és egyszerû.
3. Az eufória vagy a félelem pillanataiban (...) az idő egy vibráló, előtte és utána nélküli mostba sûrûsödik össze. Olyan, mint egy katasztrófa. Roland Paulsen
4. A félelem arc nélküli, szavak nélküli, csak puszta elsöprő erejû érzésből áll. A megnyugvás ugyanilyen, csak ellenkező irányú. Ara Rauch
5. Nincs múlt, nincs ragaszkodás a múlt megmaradt darabkáihoz. Minden, ami van, ebben a pillanatban van, talán holnap, de sosem tegnap. Alexandra Ripley
6. A halál semmi a halálfélelemhez képest. Charles Haddon Spurgeon
7. Az a baj, hogy nincs múlt és jövő, mint ahogy eddig áltattam magam. A valóság mindig jelenvaló, egyetlen pillanat a valóság, örökké tartó, egyetlen pillanat. Ez nem rövid és hosszú, a pillanat, ami van - ez az egyetlen módja a létezésnek, és ebből a bûvös körből, a pillanat börtönéből nincs, nincs menekvés. Karinthy Frigyes
8. A haláltól nem félek, csak a meghalástól. Márai Sándor
9. Nincs olyan, hogy vég. Csak út van. Ott vagyunk mindenhol, a holnapban, a múltban, a meg sem kezdett és a hátrahagyott útban.
10. Nem akarom sem túlbecsülni a múltat, sem csak a jövőbe belevetni magam. Minden a pillanaté.