A halász élete maga a szabadság. De a szabadsággal az is jár, hogy senkiben nem lehet bízni, egyetlen emberben sem, pláne nem az imákban, mivel az ég könyörületessége kint maradt a parton. Csak magunkban bízhatunk. Ezért igaz, hogy a tenger tesz bennünket férfivá.

Kapcsolódó idézetek

1. Tudunk vihart kelteni magunkban, s le is tudjuk csendesíteni a viharunkat. (...) Életünk valóban hajózás a nyílt tengeren, ahol nem lehet tudni, milyen vihart hoz a következő óra - de azért azon a hajón egy Kormányos is van! Müller Péter
2. A halász titka, hogy az árral megy ki: hagyja, hogy kivigye a tenger, majd hagyja, hogy visszahozza őt. Néha az árral kell menni. Néha ez minden, amit tehetünk.
3. Nyílt tengeren hajózni olyan (...), mint szenvedélyesen szeretni; végletes, hol gyönyörû, hol borzalmas, mennyei és pokoli, kétségek közti hányattatás, mely nemritkán kétségbeejtővé válik. (...) Soha véget nem érőnek látszó várakozás, ami után legritkább esetben teljesül az, amire vártunk. Életre-halálra szóló elköteleződés, mert ha egyszer ott vagyunk kint és jön a vész, akkor nincs hova bújni, ki kell bírni, és végig kell csinálni valahogy. A szerelemre mégis talán abban hasonlít legjobban a vitorlázás, hogy mindkettőben a szabadság és a boldogság álmának egyszerre való teljesülését látjuk, de abban is van párhuzam, hogy bármennyi szenvedést, kétséget, gondot, kényszert és kompromisszumot kész vállalni az ember azért, hogy egyszer-egyszer kivételesen úgy érezhesse: most végre megvalósult a szabadság álma, és boldog lehet egy-egy tökéletesnek tetsző pillanatra.
4. A tengeren az ember nyugalmat talál. Tágassága, felfoghatatlan mérete megnyugtat, megvigasztal és az élet gondjait parányivá zsugorítja: a szárazföldi nehézségeket, a súrlódásokat, a bosszúságokat, az emberek közötti viszonyokat, a kötelezettségeket; elég, ha belenézünk a hullámokba, és már érezni is, ahogy a létezés megnyugszik a keblünkben. Jón Kalman Stefánsson
5. Az ember szabad: de megszûnik az lenni, mihelyt nem hisz szabadságában: és minél több hatalmat tulajdonít a végzetnek, annál többet rabol el saját szabadságából. Gian Giacomo Geronimo Casanova
6. Egy hajó olyan dolog, amire számíthat az ember, amitől függhet, még akkor is, ha zord a tenger. Nem úgy, mint egy nőre.
7. Az életünk és minden cselekedetünk (...) csónak, a tenger pedig az univerzum. Néha csendes, és a barátunknak tûnik, aki örömet és megnyugvást hoz. És néha... néha viharos, és felboríthatja a csónakot, összetörve és elnyelve minket. Azt jelenti, hogy aprók vagyunk, és a hullámait nem tudjuk meglovagolni, sem pedig uralni. Néha csak abban bízhatunk, hogy a vihar kegyes lesz hozzánk.
8. A jó tengerész, bármilyen veszélyes vizeken hajózik is, emeletes hullámok dobálják hajóját, és el akarják nyelni - mégsem tekinti ellenségnek a tengert. A tenger a hajós lételeme, szerelme, anyja, mindene! Az Élet mûvésze sohasem tekinti ellenségének a világot, még akkor sem, ha a világ annak tekinti őt. Müller Péter
9. A ti életeteknek a szabadság olyan, mint a halnak a víz, madárnak a levegő, vadnak a rengeteg. Legyetek inkább halni készek véle, mint élni nélküle. Midőn mindeneteket föláldozátok érte és a szabadságot megnyerétek, nem vesztétek semmit, hanem nyertetek mindent.
10. A halászok tudják, hogy a tenger veszélyes, és a vihar szörnyû. De sohasem értenék meg, hogy a veszély ok lehetne a parton maradni és sétálni menni. Ezt a bölcsességet azoknak hagyják, akiknek kedvük van hozzá. Jön a vihar, az éj leszáll, de mi a rosszabb: a veszély vagy a félelem a veszélytől? Vincent Van Gogh