A hibák és a csavarok azok, amik a világot egyedivé és csodálatossá teszik. Hibák nélkül nem lenne mélysége, tartalmatlanná válna.

Kapcsolódó idézetek

1. A világ labirintus, és a labirintus nyílása nem más, mint a világ szépsége. Simone Weil
2. A világban (...) számtalan szépség van, amiket magamba gyûjthetek, s eggyé válva szépítik az életet. De hiába minden szépség, ha a legfontosabb hiányzik belőle. Mert akkor ízetlen, használhatatlan, élvezhetetlen az egész. Ha te hiányzol belőle. Csitáry-Hock Tamás
3. Az egyetlen dolog, úgy hiszem, ami elviselhetővé teszi ezt a világot, a szépség, amelyet az emberek hébe-hóba előteremtenek a zûrzavarból. A festmények, a zene, a könyvek... Amelyik élet a leggazdagabb ezekben, az a szép élet. A legtökéletesebb mûremek. William Somerset Maugham
4. A világ tele van olyan dolgokkal, amelyeknek csak örülni lehet. Csak ahhoz nem jutnak el az élet csodái, akinek nincs füle, szeme, érzékelése a csodákhoz. Fábián Juli
5. A világnak nincsenek felesleges darabkái. (...) A vakmerőséged és a hibáid az okai annak, hogy amikor azt mondják "nem változtathatod meg a világot", nem hallgatsz rájuk. A világ jobban jár akkor, ha a részei maradunk.
6. Csodálatosnak tartom a nőket. Egyszerûen lenyûgöző az a szépség és finomság, amely belőlük árad: testük ringatózása és bőrük bársonyossága éppúgy egyedülálló csoda az univerzumban, mint az a szeretet, különleges humor és látásmód, amely új dimenzióba emeli a hétköznapi élményeket.
7. Bizonyos dolgoknak jobb, ha el vannak törve. Tökéletlenek. Kaotikusak. Így gondoskodik a világmindenség az ellentétekről. Kell lennie néhány gödörnek az úton. Ilyen az élet. Sarah Dessen
8. A zajos világban könnyedén megfeledkezhetünk azokról a kis dolgokról, amelyek a földi életet olyan különlegessé teszik. Pedig apró csodák történnek minden pillanatban, és ha hajlandó vagy észrevenni őket, boldogabb leszel.
9. Az élet szomorú és vicces, riasztóan igazságtalan, és mégis tele van csodákkal. És elmondhatatlanul szép.
10. A világ kereke egyszer így, másszor amúgy forog. Eszmék jönnek divatba és mennek ki a divatból, s gyakran éppen a legjobbak vallanak kudarcot. De nem ez számít. Az erények romlatlanok és romolhatatlanok. Jutalmukat önmagukban hordozzák, általuk látjuk meg a szépet, belőlük merítjük az erőt, hogy megállhassunk, mint a szálfa, az istenkeresés viharaiban.