A Jóisten minden héten olvassa a Physical Review D-t, a híres fizikai folyóiratot. Ha talál egy neki tetsző gondolatot, akkor ripsz-ropsz, máris átülteti a gyakorlatba, átrendezve az egyetemes törvényeket.

Kapcsolódó idézetek

1. A Jóisten is milyen, ha egyszer szükség volna rá, ilyen! Hallgatásba burkolózik tehetetlenül, hagyja, teljen be minden igazságtalanságával a sors!
2. Különös dolog a jövő. Valahányszor belenézünk, megváltozik. Mert belenéztünk. És ez mindent megváltoztat.
3. Ha a világegyetemben minden esemény, amit véletlenszerûnek hittünk, valójában egy észszerû rendszerhez idomul (...), akkor az azt jelenti, hogy létezni kell valahol egy isteni, alkotó elmének, s ennek következtében most elkezdte átgondolni eddigi ateista krédóját. - Nem azt mondom, hogy létezik valahol egy nagy szakállú öreg szivar, akit Jahvénak hívnak, és odafenn, a fellegek között eldönti, hogy melyik futballcsapat nyeri meg a bajnokságot (...) -, de ha a fizika, a kvantumfizika azt sugallja, hogy Isten létezik, akkor én nagyon is hajlandó vagyok foglalkozni ezzel az elképzeléssel. Jeannette Walls
4. Gondolj egyet, s meglásd, a világ aszerint változik! Richard Bach
5. Mindnyájan ragaszkodunk képekhez és képzetekhez, látható és kézzelfogható dolgokhoz, bár tudjuk, hogy nincs belőle semmi hasznunk. Én például a jószerencsében bízom (...), mintha nem tudnám már nagyon régóta, hogy egészen másfajta istenek gyakorolják a hatalmat: a véletlen és a szükségszerûség, e kérlelhetetlen erők.
6. Valahányszor valaki jót cselekszik ezen a világon: egy (...) pillangó száll föl a levegőbe, s viszi a hírt a Jóistennek. Wass Albert
7. Ha az ember nagyon akar valamit hinni, akkor el is hiszi. Újraírhatja gondolatban az életét. Jodi Lynn Picoult
8. Van valami, amit bárki igénybe vehet, ha megtanulja, hogyan kell használni. Ezt a valamit fizikának hívják. Ez kell ahhoz, hogy megértsük a körülöttünk lévő univerzumot. Lucy Hawking
9. Ha az ember sokat olvas, megválthatja akár az egész világot. Fluor
10. Jókedvem van: jó az Isten; mogorva vagyok: rossz az Isten; nincs kedvem semmihez -, ő is közömbös. Hogylétem kölcsönzi neki a megfelelő attribútumokat: ha kedvem telik a tudományban, ő is mindentudó, ha viszont az erőt csodálom, akkor mindenható. Úgy nézem, léteznek a dolgok: ő is létezik; vagy mégis csak illúzió minden? máris kámforrá válik. Ezernyi érv szól mellette, és ezernyi ellene; ha lelkesedem, felélénkül, ha zsémbelek, egyből levegőért kapkod. Lehetetlen ennél változékonyabb képet alkotnunk: úgy félünk tőle, mint egy óriástól, és bármikor eltapossuk, mint egy rovart; bálványozzuk: ő a Lét; elutasítjuk: ő a Semmi. Ha az Ima váltaná fel a Gravitációt, még az sem biztosítana számára egyetemes időtartamot: örökre kiszolgáltatott maradna annak, hogy mikor van rá egy szabad óránk. A sorsa úgy akarta, hogy csak a naivak és a visszamaradottak szemében legyen változatlan. A tüzetes vizsgálat leleplezi: felesleges ok, esztelen abszolútum, a gyagyások ura, a magányosok időtöltése, szalmaszál vagy fantom, aszerint, hogy szellemünket szórakoztatja, avagy lázas képzeletünket borzolja. Emil M. Cioran