A jónak az ellenkezője is megvan a természetben, mert nemcsak rend és szépség, hanem rendetlenség és rútság is van ott, és pedig a jónál több a rossz és a szépnél több a rút.

Kapcsolódó idézetek

1. A természetben nincs rút, csak a jellem; De bármilyen szép: rút, aki galád. Az erény - szép; míg, a szépség, ha olcsó Jellem köntöse: csak festett koporsó. William Shakespeare
2. Mikor a szépet megismerik, felbukkan a rút is; mikor a jót megismerik, felbukkan a rossz is. Lét és nemlét szüli egymást. Lao-ce
3. A természet nem jó és nem rossz, csak van. A levél nem jó a fán, és nem rossz, ha lehullik, hanem van. Hogy jó vagy rossz, azt mi tesszük hozzá, a magunk szempontjai és gondolatvilága szerint.
4. Szép az, amit mint természetünk sajátját fogadunk el; rút az, ami ellenkezik vele, mint ellentétese.
5. Az emberben éppen annyi rossz van, mint amennyi jó, s hol az egyik, hol a másik kerül elő, aszerint, hogy a körülmények melyiknek kedveznek. Wass Albert
6. A szépség is kénytelen teret engedni az ember által teremtett, tolakodó és mindenütt jelen lévő rútságnak. Ahogy a szerelmet is elûzi a gyûlölet, a féltékenység és a bosszúszomj.
7. Mért hiszem azt, hogy jóság van bennem? A jó nem szép, és a szép nem jó. Vagy csak ritkán. De mind a kettő kivonulóban van a világból. Vörös István
8. Amikor az égalattiban mindenki felismeri a szépről, hogy szép, akkor megjelenik a rút is. Amikor mindenki felismeri a jóról, hogy jó, akkor megjelenik a rossz is. Lao-ce
9. A leg­lényegesebb, mivel emberek va­gyunk, nem a szép és a rút, hanem a jó és a gonosz közötti különbség. Minden lépésünkkel, szavunkkal, szemhunyorításunkkal, idegenkedé­sünkkel, minden hallgatásunkkal e kettő között kell választanunk.
10. A sors igazságtalan, az élet szeszélyes és kegyetlen, a természetben nem a jóság és az értelem uralkodik. A jóság és értelem ugyan létezik, de csakis bennünk, emberekben, akik egyébként a véletlenek játékszerei vagyunk. Mégis lehetünk erősebbek a természetnél és a sorsnál, ha csak egy-egy órára is: nagy szükségünkben közel kerülhetünk egymáshoz, megértő tekintetekkel találkozhatunk, szerethetjük egymást és vigaszt is nyújthatunk. Hermann Hesse