A kamaszkor túlélése sokszor csak annyit jelent, hogy kihajózunk a tinédzserekkel a nyílt, kavargó tengerre, és kivárjuk, amíg elérjük a nyugodtabb vizeket.

Kapcsolódó idézetek

1. A kamaszkor azért is nehéz, mert nagyobb sûrûséggel kell első tapasztalatokat szereznünk, mint bármilyen más életkorokban.
2. Rendszerint el kell készülnünk arra, hogy az ifjúság meg fogja kísérelni, hogy kitágítsa a korlátokat, mihelyt megérzi őket. Johann Friedrich Herbart
3. Néha nincs más választásunk, mint hogy megvárjuk, hogy elvonuljon a vihar, amíg egy út ismét járhatóvá válik.
4. Kamaszként mindennel problémánk van, mert kívül-belül változunk. Kialakulóban van a saját szemléletünk, ehhez viszont túl sokat kell feldolgoznunk, megértenünk viszonylag rövid idő alatt. Sokszor összezavarodunk. A félelmet és a szorongást az válthatja ki, hogy nem tudunk megfelelni az érett, a szülőkről leválni képes kis felnőtt képének. Túlzottan is fontossá válik, hogy mit gondolnak rólunk mások. Racionálisan tudjuk ugyan, hogy nem várják el, hogy előbb felnőjünk, mint ahogy képesek vagyunk rá, de tudat alatt mindig meg akarunk felelni egy mások által kialakított vagy jónak gondolt nagykorú, felnőtt élet normáinak. Kováts Laura Rozália
5. Néha csak annyit tehetünk, hogy együtt élünk a következményekkel.
6. Minden tizenéves megpróbál szembenézni magával és elszakadni a gyermekkortól, de szerintem legtöbbjük (...) azt reméli, hogy még azelőtt elkapják őket, mielőtt túl messzire merészkednének. Rosamund Lupton
7. Kamasznak lenni annyit tesz, mint ráébredni, hogy kevésbé vagy jól, mint azt elhitették veled, és azt gondolni, hogy az élet talán nem is olyan csodálatos, mint valaha képzelted. Marcel Rufo
8. A kamaszkorhoz illik a sötétség. Kamaszkorban sötétben ismerkedünk az új világgal. Részegen, betépve, félájultan. Autók hátsó ülésén, játéksátrak alatt, tábortûz mellett a parton. Jeffrey Eugenides
9. Noha a fiatal serdülők élete bonyolultabbnak tûnik, mint eddig bármikor, ma is ugyanolyan egyszerûen, kiszámítható és megbízható módon segíthetünk rajtuk: úgy, hogy beszélünk velük. Nem nekik vagy hozzájuk, hanem velük. Michelle Icard
10. Talán már születésünkkor magunkban hordozzuk a jövőnket. Talán éveken át nem teszünk mást, mint hogy próbálunk elúszni attól, amit tudunk, és talán csak az öregkor és a halál teszi lehetővé, hogy visszaússzunk valamihez, ami tiszta, és amit nem alakított át túlélés iránti ösztönünk.