A keletiek szerint a szívünk mélyén rejlő tér semmivel sem kisebb, mint a külső, napokkal, bolygókkal, galaxisfürtökkel teleszórt végtelenség. Sőt, ezek a terek valamiképp megfelelői, tükörképei, ikertestvérei egymásnak. Ilyenkor lehetetlen nem érezni, hogy bár véges anyagi teste van, lelke révén mennyire végtelenre van hangolva az ember.

Kapcsolódó idézetek

1. Tudom, hogy nincs kis és nagy tenger, nincs kis és nagy távolság. Bennünk van valami végtelen és kötetlen. Márai Sándor
2. A lelkünk mélyén van egy üres tégely, amit mindenki a maga módján tölt meg érzelmekkel. Ha ez már csurig van szép dolgokkal, akkor nem sok hely marad benne a félelemre és más negatívumra.
3. A lélek belső tere éppoly végtelen és titokzatos, mint a külső világûr. Albert Hofmann
4. A világegyetem a mi tömlöcünk (...) A végtelen tér birtokol bennünket. Mi csak annyira birtokoljuk őt, amennyire a tekintetünk beéri. A végtelen tér pedig gyilkol, ijeszt, hív és üldöz minket. Azt gondoljuk, lát bennünket, holott nem is érdekeljük, azt állítjuk, hogy fölébe kerekedünk, pedig csak a közönyéből húzunk hasznot. A föld nem jóindulatú irántunk. A villámok és a hullámok nem értünk vannak, mi vagyunk bennük. Az embernek nincs saját igazi otthona, a vak erőktől ragadta el, idegen fészek; a föld csak szörnyetegek lakóhelye lehetne, amelyek képesek megbirkózni a viszontagságokkal, amikkel bőségesen szolgál. S lehet, hogy a föld senkié. A miénk sem. Mi nem hódítjuk meg a földet, legfeljebb egy talpalatnyi helyet rajta, ahol a lábunkat megvetjük, a hegyeket sem, csak képüket a szemükben, a tengert sem, csupán hajlékony szilárdságát és síkjának visszfényét. Semmi sem a mienk, legfeljebb a csalóka látszat, azért ragaszkodunk hozzá olyan elszántan. Mesa Selimovic
5. Tér van épp elég odafent, és gyerekes dolog lenne azt képzelnünk, hogy a legközönségesebb galaxisok egyikének ebben az eldugott kis szegletében volna valami különleges. A földi élet csupán kis kóstoló abból, hogy mi minden megtörténhet a világegyetemben. A mi lelkünk csak egy a sok közül. Carlo Rovelli
6. - Mi van a fény belsejében? - A szó nem adja vissza. Az egy hely. Nincs se itt, se ott, valahol a kettő között van. Mint egy meleg ölelés. Egy hely, ahol az utak véget érnek, és többé nem a kétségbeesés uralja a szívünket.
7. Határtalan a szív mélysége. Mindenkinek jut benne hely. Jamamoto Cunetomo
8. Az emberi szív olyan, mint a föld: a fele naptól megvilágított, a másik része viszont árnyékban van. (...) Hogy élünk, az csak azt jelenti, hogy tisztában vagyunk mindevvel, s arra törekszünk, hogy az árnyék ne kerekedjen a fény fölé. Ne bízzon semmiben, ami tökéletes, ne bízzon senkiben, akinek a megoldás a zsebében van. Ne bízzon semmiben, csak abban, amit a saját szíve mond, sugall. Susanna Tamaro
9. A tenger. A végtelen kékség és az érzés, hogy részei vagyunk a mindenségnek, itt ülhetünk akár minden este, a sós szellő simogatja a bőrünket, és senkinek nem tartozunk semmivel. Mindezt megtehetjük anélkül, hogy bárki és kérdőre vonna, bárki is dönteni akarna helyettünk vagy megmondaná, mit tehetünk és mit nem. R. Kelényi Angelika
10. Egyszer majd képesek leszünk megérteni, egy véges dolog hogyan zárhat magába végtelen dolgokat, és például egy olyan szív, mint az enyém, egy ilyen kis szív, melyet ennyi ér és szenvedés sző át, hogyan fogadhat magába oly hosszú dolgokat, mint a szerelem. Oly tágas dolgokat, mint a szenvedély. Afonso Cruz