A képzelődés oly játékot ûz, Hogy ha örömre gyullad a kebel, Megtestesíti ez öröm okát; Vagy képzeletben, éjjel megijedve, Mily könnyen lesz egy-egy bokorbul medve?

Kapcsolódó idézetek

1. A boldogság: képzelődés. Amíg boldognak képzelem magamat, boldog is vagyok. Aki pedig ebből a képzelődésből kiszakít, boldogtalanná is tett. Elszakította azt a sejtelemnyi hálót, amelyben csillogva fészkel a boldogság aranypókja.
2. A képzelődés szép játékai, Az érzemények édes ömledési Szépítik ámbár boldogságodat, De nem tehetnek boldoggá magok. Berzsenyi Dániel
3. Más a képzelet, és más a képzelődés, ahogy más a beszéd, és más a fecsegés. A képzelődés az élet törvénye szerint mûködik, és az éhen maradt vágyakat köddel eteti; a képzelet a lét törvénye szerint mûködik, és amit megteremt, mûalkotást, tettet, gondolatot: valódi és igaz. Weöres Sándor
4. Ébredés idején az új nap kétes örömmel tölti el a szobát; csöppnyi remény, hogy az alvás és ébrenlét vonzó bizonytalanságát még elnyújthatjuk az álmodó képzelet félig alvása és a megvalósult képzelet félébrenléte között.
5. Az örömöt éppúgy állandóan, aktívan kell termelni, mint a fényt! Különben kialszik, s a sötétségbe beosonnak hozzád az éjszaka lényei: a csüggedés, a félelem és a meddő aggodalmaskodás. Szepes Mária
6. A boldogság vagy erős indulatok játéka, amelyek felőrlik az embert, vagy valamilyen pontosan szabályozott elfoglaltság, amely egy ütemesen mûködő angol gépezethez teszi hasonlóvá az embert. Ezeken az örömökön kívül még él valamilyen, nemesnek mondott kíváncsiság bennünk, amely meg akarja ismerni a természet titkait, vagy pedig utánozni akarja megnyilvánulásait. Ez a Mûvészet vagy a Tudomány, a Szenvedély vagy a Nyugalom. Honoré de Balzac
7. A képzelet félelmetes veszélyforrás lehet. A tudás megszerzésének mohó vágya, a türelmetlenség, hogy ott legyünk, ahol a dolgok megtörténnek. A képzelet a gyanakvás táptalaja.
8. A világ, és minden, ami benne foglaltatik, ellentétekben nyilvánul meg: van nappal és éjszaka, szeretet és gyûlölet... (...) A gond csak az, hogy az ember ezt a kettősséget többnyire összeegyeztethetetlen ellentétek sorának éli meg. Például boldogságot kizárólag a szenvedés ellentétének tekinti. Ez részben igaz is, másrészt viszont a kettő elválaszthatatlanul összetartozik, mint egy érme két oldala.
9. Képzelt képzeleteddel képzelem, hogy együtt vagyunk: az enyém kevés volna, magában, míg így, szüntelen kettőződve, mint tündér repesés hoz-visz-cserél s egyszerre két helyen egymásba zárva tart a szerelem. Szabó Lőrinc
10. Képzelt képzeleteddel képzelem, - mint valaha - hogy együtt vagy velem; de szörnyeteg játék ez, kedvesem: vacog a "Van-Nincs", hisz gúny, jéghideg-zord, tûz a "Ha lenne", lángpallosu mennybolt a "Lehetett volna", s pokol a "Megvolt!" Szabó Lőrinc