A kevésbé erős napjaimon azt kívánom, bár anyám is pontosan tudná, mi történik. Néha másra sem vágyom, mint hogy autóba vágjam magam, elmenjek hozzá, és összekuporodjam nála a kanapén, ő pedig a fülem mögé igazítsa a hajamat, és azzal vigasztaljon, hogy minden rendben lesz. Néha felnőtt nőknek is szükségünk van az anyjuk megnyugtató szavaira, hogy tarthassanak egy kis szünetet, és ne kelljen mindig erősnek lenniük.

Kapcsolódó idézetek

1. Csak egy nagy ölelésre vágyom, egy olyanra, ami ha csak egy percre is, de eltüntet minden problémát, és elhiteti, hogy minden rendben lesz annak ellenére, hogy tudom, már most a helyén van minden. Nem kell több, nem vágyom másra, csak egy erős karra, ami megvéd és támogat. Megölel és megnyugtat. Átkarol és védelmez. Figyel rám, ha elbotlanék, és felhúz, ha már úgy érezném, nincs erőm. Akkor talán könnyebb lenne. De most nincs itt az ideje. Nincsenek ölelések, nincs támasz, de nem is baj. Meg kell erősödnöd. Az Élet segít benne. De valahogy néha... néha csak úgy jó lenne egy ölelés. Hiába. Emberek vagyunk. Oravecz Nóra
2. Annyira vágyok rá, hogy néha igen, megszakad a szívem. Az ölelésére, a mosolyára, arra, hogy tudjam, mellettem van, támogat és erősít. Fene tudja, hol van. Azt sem tudom ki ő, de egy biztos, egyre inkább hiányzik az erő, ami akkor is tovább visz, amikor én már kevés vagyok. És igen. Kell, nagyon kell, mert egyedül lehet, hogy összeroppanok. Oravecz Nóra
3. Azt akarom, hogy az arcomba essen az eső, s hogy rámosolyoghassak minden férfira, aki tetszik, és el akarom fogadni az összes kávét, amire meghívnak. Meg kell csókolnom az anyámat, meg kell mondanom neki, hogy szeretem, ki akarom sírni magam az ölében - hogy végre ne szégyelljem kimutatni az érzelmeimet, amelyek mindig is léteztek, bár magamnak sem mertem bevallani. Paulo Coelho
4. Mindennél jobban szeretném visszaforgatni az időt egy kicsit. Újra az a gyerek lenni, aki voltam, amikor anyám minden egyes szavát jónak és igaznak hittem. Amikor még nem voltak hajszálrepedések ezen a bizalmon. Jodi Lynn Picoult
5. Az élet nem arra való, hogy egyedül csináljuk végig. Bármilyen erősnek vagy keménynek képzeljük is magunkat, időnként mindannyiunknak szüksége van segítségre. Chris Carter
6. Tudjuk, hogy a gyerekek kiszívják a vérünket, rágják a húsunkat. Ez így van, ezért meg kell néha szabadulni tőlük. Időként kell, hogy anya is szabadon lélegezzen, elmenjen a férjével vacsorázni, moziba, hogy aztán a gyerek újra egy pihentebb, rághatóbb anyát kapjon vissza. Nagyon fontos, hogy az anya jól legyen. Hogy tudjon örülni az életnek és a gyereknek, és ne csak szenvedjen tőle és a rengeteg tennivalótól. Vekerdy Tamás
7. Anyám szavait idézem az emlékezetembe, miszerint "majd ez is elmúlik". Nehéz elhinni ezt az üzenetet, amikor egy sötét veremben hánykolódunk; olykor azért érdemes ismételgetnünk magunkban. A rossz helyzetekben az anyáknak mindig van a tarsolyukban egy-két banális mondás, hasonló megjegyzés. Ne legyintsünk rájuk, mert néha csakis ezekbe kapaszkodhatunk.
8. Ne legyünk tökéletes anyák, nem is tudunk azok lenni, ne szorongjunk, ne görcsöljünk ezen. Éljünk úgy, mintha többé-kevésbé normális emberek lennénk. Az élet nehéz, és együtt küzdjük magunkat végig ezen a gyerekeinkkel. Nem tökéletesnek, nem zseniálisnak kell lenni. Amikor lehet, jelen kell lenni. Kongruensnek, önmagammal azonosnak kell lenni. Vekerdy Tamás
9. Most már ideje, hogy a modern férfiak megértsék: mi, nők, szeretnénk, hogy egyenlőként kezeljenek minket, de csak akkor, amikor az nekünk jól esik. A modern nők függetlenségre való igényéből nem következik az, hogy fizetni akarunk a vacsora feléért, vagy, hogy nem akarjuk, hogy a férfiak előreengedjenek minket az ajtóban. Továbbra is van rá igényünk, hogy odafigyeljenek ránk, de mi akarjuk megszabni, hogyan.
10. A legtöbb nő számára van valami különösen hódító abban, ha valaki az erős karját ajánlja fel nekik; nem az adott pillanatban vágynak fizikai segítségre, inkább arról van szó, amikor a segítség érzése, az erő, mely rajtuk kívül álló ugyan, ám mégis az övék, találkozik a képzelet szakadatlan vágyával. George Eliot