Ugrás a tartalomra
A kezdők egyik legnagyobb problémája: nem képesek az objektivitásra a saját munkájukkal kapcsolatban, nem képesek látni. Hogyan lehet ezt megtanulni? Idő kell hozzá. Ezt senki sem tudja megtanítani. Emlékszem egyszer azt mondtam egy mûvészeti vezetőnek: "Rendben, elfogadom, hogy nem veszi meg a munkámat, de szeretném, ha megmondaná, hogy mi a baj vele." A válasza, ami akkor nem tûnt nagy segítségnek, a következő volt: "Ha maga nem látja, én nem mondhatom meg." Csak amikor elkezdtem ráébredni saját hiányosságaimra, akkor döbbentem rá arra is, mennyire igaza volt. Az ember vagy látja ezt, vagy nem. Ha nem, akkor még nem kész arra, hogy profi módon dolgozzon.
Kapcsolódó idézetek
-
Arra kellett rájönnöm, hogy ha bármit meg akarunk tanulni, a legfontosabb dolog a gyakorlás. Nem elég elméletileg érteni azt a bizonyos eljárást vagy mûveletet, nem elég csak megfigyelni, gyakorolni is kell ahhoz, hogy kifejlődjön a kívánt eredmény. Gondoljunk bármilyen szakmára!
Laár András
-
Látnunk kell, hogy a mûvészetben nem az iskola, nem a gyakorlat, nem a technika, nem az eltanulható módszer a fontos, hanem kizárólag az egyéniség. Egyedül ez képes arra, hogy újat, mást, az eddigiektől eltérőt alakítson.
Szőnyi István
-
Az, hogy valamit alkotsz, még nem feltétlenül nevezhető mûvészetnek. Mint ahogy ha valamit teszel, az sem mûvészet. Egészen addig nem teljes, amíg valaki más nem fogja fel. Az nem számít, hogy szeretik vagy utálják, de egészen addig nem lesz belőle semmi, amíg más meg nem látja, meg nem hallgatja, vagy valamilyen módon nem érzékeli.
Marilyn Manson
-
Sokan abba a csapdába esnek, hogy elhiszik, a közönségsiker igazolja a "mûvészetet". Aki a saját szakmájában nem sikeres, nincs tekintélye pályatársai legjava előtt, akkor a legtöbb, amit megtehet, nem rontja tovább a levegőt.
-
Az a helyzet a mûvészettel, hogy mindig lesznek emberek, akik meg akarnak akadályozni abban, amit csinálsz. De ez többet árul el róluk és az ő problémáikról, mint a te mûvészetedről.
-
A színházban minden képlékeny, mindig mindent elölről kell kezdeni. Ismerkedsz a szereppel, puhítod, van rá hat heted, és egy rendeződ, aki segít. Bejárhatod az utakat, hibázhatsz, amíg a végén kialakul valamilyen végeredmény - amit a kritika vagy lehúz, vagy még jobban lehúz. Ha egyáltalán írnak róla. A film pedig a pillanat mûvészete. Egyszer kell nagyon igaznak, nagyon jónak, nagyon őszintének lenni.
-
Nem nagyon vagyok annak a híve, hogy megismételjem önmagam, bármiről is legyen szó. Úgy gondolom, hogy az a mûvész, aki nem előre felé halad, az visszafejlődik sajnos.
Jared Leto
-
A mûvészetet részben az teszi különlegessé, hogy nehéz elkészíteni, még akkor is, ha minden eszköz a rendelkezésedre áll. Gyakorlásra van szükség, készségre van szükség, és minden alkalommal, amikor csinálod, fejlődnek ezek a készségeid. Minden dal, amit hallasz, minden film, amit nézel, több ezer órányi próbálkozás és hiba eredménye. Milliószor kudarcot vallhatsz, és felhasználhatod ezt a tapasztalatot, hogy végül sikerrel járj.
Drew Gooden
-
A mûvészetnek nincsenek kritériumai, nincs elmélete. Csak a mûvész van - nincs mûvészettörténet, csak a képek katalógusa. Mindenki azt veszi ki a mûvészetből, ami tetszik neki. Nincs objektivitás, csak szubjektivitás.
Ljudmila Ulickaja
-
Kell ehhez a pályához egy alapvető tehetség, de az csak az alap, azon túl kicsit úgy mûködik, mint egy film, amit az ember leforgat, és aztán az utómunkában még úgy nyolcvan százalék rákerül. A színészettel is így van ez: a tehetség nagyjából húsz százalék, és ahhoz jön még a szorgalom, a szerencse, a szocializálódás, hogy ki milyen stílust, minőséget és ízlést szív magába, milyen kollégák között van, milyen rendezőkkel dolgozik együtt, lesznek-e mesterei, olyan kollégái, akikre fel tud nézni, megtanulja-e, mikor kell nemet mondani, mikor kell igent mondani. Ezek a kérdések mind fontosak.
Schell Judit