Ugrás a tartalomra
A köd nemcsak a tájat üli meg, de elég tartósan rátelepszik az agyunkra is. Gyakran ettől a ködtől nem látunk olyan folyamatokat, amelyek alattomosan hatnak ránk, s végzetesen megváltoztatnak minket.
Kapcsolódó idézetek
-
Semmitől nem fut úgy az idő, s nem rövidül meg úgy az út, mint ha valamilyen gondolat lenyûgözi egész mivoltát, egész lelkét annak, aki gondolkodik. A külső lét ilyenkor szinte alvás csupán, s ennek az alvásnak álma az a bizonyos gondolat. Hatására az idő elveszti tartamát, a tér elveszti kiterjedését. Elindulunk valahonnan, megérkezünk valahová, csupán ennyit tudunk. Bejárt utunkból az emlékezet csak valamiféle homályos ködöt fogad be: számtalan elmosódó kép úszik benne, fák, hegyek, tájak.
Alexandre Dumas
-
Az élet olyan, mint a sûrû köd, amely hideg reggelenként körülvesz bennünket - valósnak, szilárdnak látszik, konkrét alakot ölt. Ám amikor a napsugár átmelegíti, egy szempillantás alatt nyom nélkül elillan.
-
Attól, hogy átmész a ködön, a köd még nem megy tönkre. Ha gondolkodsz, a gondolataid nem teszik tönkre körülötted a világot.
Jostein Gaarder
-
Egy ember valódi személyiségét nehéz kiismerni. Néha még magának az illetőnek is. (...) Legtöbbünknek idővel felszáll a köd, mások számára azonban maradnak megválaszolatlan kérdések.
-
A gondolatok ugyan egyik pillanatról a másikra elillannak, azonban erőteljes hatással lehetnek agyunkra és a testünkre.
-
Mind azt hiszik, hogy a sötétség csak úgy az égből pottyan le. Hát nem. A sötétség a fák alól kúszik elő, először azokat tölti meg, és csak utána terjed szét a nyílt terepen.
Laurell Kaye Hamilton
-
Minden gondunk, bûnünk köddé vál' majd velünk együtt,
És száll majd a lelkünk messzi földön, hegyen és völgyön át.
Annyi emlék meg annyi szép hely, mit itt kell hagynunk majd!
Hát testvér, addig élj tudatos életet, ameddig ez a rövid idő tart!
Azahriah
-
Agyunk meghatározza ugyan gondolkodásmódunkat és tetteinket, de ez fordítva is igaz: gondolkodásmódunk és tetteink is hatással vannak az agyunkra, meg tudják változtatni a mûködését.
Anders Hansen
-
A sötétségben nem látunk semmit, vakok vagyunk, ki vagyunk szolgáltatva, nem vagyunk szabadok. A ködben szabadok vagyunk, de ez a szabadság annak a szabadsága, akit köd vesz körül: ötven méterre lát el, pontosan ki tudja venni társa arcvonásait, gyönyörködni tud az utat szegélyező fák szépségében, sőt meg tudja figyelni, hogy mi történik a közelében és reagálni tud rá. Az ember az a lény, aki ködben halad előre. De amikor hátranéz, hogy megítélje a múlt embereit, nem lát ködöt az útjukon. Jelenéből, mely az ő távoli jövőjük volt egykor, útjuk teljesen világosnak tetszik, elejétől végéig láthatónak. Hátranézve az ember látja az utat, látja az előrehaladó embereket, látja tévedéseiket, de a köd szétfoszlott.
Milan Kundera
-
Az ember rosszkedvû lesz az ilyen időben. Nincs más, csak a köd. Még a tekintet is megcsúszik, mert nincs mibe kapaszkodjék.
Robert Seethaler