Ugrás a tartalomra
A konkrét helyzet konkrét célja úgy viszonyul a végső célhoz, mint egyetlen képkocka az egész filmhez: ennek célja is csak akkor kezd megvilágosodni, amikor a többé-kevésbé "happy end" felé közeledünk; de ez is csak akkor következik be, ha minden egyes jelenet értelmét "felfogjuk". Vagyis egyrészt figyelmesnek, másrészt pedig türelmesnek kell lennünk, a moziban az előadás végéig - az életben pedig "halálunk órájáig".
Kapcsolódó idézetek
-
Az (...) igazán tökéletes kis pillanatokat a való életben csak akkor kapod meg, ha te magad figyelsz fel rájuk, ha fejben elvégzel minden bonyolult kameramozgást meg vágási mûveletet, méghozzá többnyire pontosan azokban a másodpercekben, amikor megtörténik a dolog. És még ha ez mind sikerül is, az, aki éppen veled van, szinte soha nem ugyanúgy érzékeli ugyanazt a pillanatot, mint te - közben képtelenség elmagyarázni, utána meg már vége.
-
Tisztára, mint a filmekben: a nagy találkozás, a kibékülés. A happy end. Csak az a gond, hogy a való életben nem zene és stáblista következik, hanem végig kell csinálni azt is, ami a nagy találkozás után jön. Meg kell birkózni a kimondott szavaink utóhatásával, a tetteink következményeivel. Mindazzal, ami miatt kis híján kárba veszett minden. És még mindig kárba veszhet. Ezért nézünk szívesen ilyen filmeket: mert a való életben semmi sem megy ilyen könnyen.
Emma Chase
-
Többé-kevésbé mindennél, amit teszünk és veszünk, óhajtjuk a véget, türelmetlenül várjuk, hogy készen legyünk és örülünk, ha készen vagyunk. Csak a végleges véget, minden végeknek végét óhajtjuk, rendesen, oly későn, amint csak lehetséges.
Arthur Schopenhauer
-
A moziban mikor a nézőtér totálsötét
olyankor úgy kábé mindent szabad
aztán fény és mi türelmesen várunk
amíg a film újra el nem szakad...
-
A szerelmes filmekben az igazi kaland a happy end után kezdődik, s ezt abban az izgalmas kérdésben lehet összefoglalni, hogy mit sikerült szereplőinknek megtanulni ahhoz, hogy életük végéig boldogan élhessenek együtt.
Ole Nydahl
-
A színházban minden képlékeny, mindig mindent elölről kell kezdeni. Ismerkedsz a szereppel, puhítod, van rá hat heted, és egy rendeződ, aki segít. Bejárhatod az utakat, hibázhatsz, amíg a végén kialakul valamilyen végeredmény - amit a kritika vagy lehúz, vagy még jobban lehúz. Ha egyáltalán írnak róla. A film pedig a pillanat mûvészete. Egyszer kell nagyon igaznak, nagyon jónak, nagyon őszintének lenni.
-
A cél: boldognak lenni. Ezért sokáig, napról napra meg kell dolgozni. Ha pedig az ember végre eljut odáig, még mindig rengeteg a teendő: meg kell vigasztalni másokat.
Jules Renard
-
Az életünkben minden történésnek célja van. És addig is, amíg kiderül, mi az, teljes szívvel nyitottnak, érzékenynek és befogadónak kell maradnunk.
-
Ha az ember filmet csinál - amíg benne él, olyan, mintha soha az életben mással már nem is törődne. Amikor kész van - akkor pedig menekülni szeretne tőle, előre, előre - valami egészen más, ismeretlen felé.
Passuth László
-
Kétségtelenül nem létezik egyéb, mint a jelen pillanat célja. Az ember élete a pillanatok sikerén múlik. Ha valaki megérti a jelen pillanatot, nincs más tennivaló, és nincs mire törekedni.
Jamamoto Cunetomo