A külső dolgok tudománya sohasem nyújt vigasztalást erkölcsi tudatlanságomra szomorúságom idején; de az erkölcsök tudománya mindenkor megvigasztal a külső dolgokban való tudatlanságomért.

Kapcsolódó idézetek

1. Az őszinteség néha felment a vád alól, de a tudatlanság soha.
2. Az emberi bajra az életben nincs édesebb vigasztalás a tudománynál.
3. A tudomány a teológiával ellentétben soha nem vezet butaságra. Luther Burbank
4. A kíváncsiság jutalma inkább felszabadulás a nyugtalanság alól, semmint örömérzet; a tudatlanságtól jobban szenvedünk, mint amennyire a tudásnak örvendünk. Samuel Johnson
5. A megértés gyakran nem hozza el a megkönnyebbülést. A titkok megismerése talán táplálja az elmét, ám egyáltalán nem biztos, hogy jót tesz a léleknek. Ahmet Ümit
6. Hiszem azt is, hogy sem a fizikai tudomány, sem a pszichológia nem fogja tudni soha `megmagyarázni` az emberi tudatot. (...) Számomra a tudat tehát kívül áll a tudományon.
7. Bármit tartogat a természet az emberiség számára, bármilyen kellemetlen is esetleg az, el kell fogadnunk, mert a tudatlanság sohasem ér többet, mint a tudás. Enrico Fermi
8. A tudomány sohasem volt képes rá, hogy alapja legyen egy elfogadható és érzelmileg kielégítő világképnek. Még maguk a tudósok számára se. A racionális meggondolásokból valahogy folyton az jön ki, hogy minden érték mulandó és minden erkölcsi rend történelmileg esetleges, és ez az embereket nagyon elbizonytalanítja.
9. Nem mutat irígység soha bölcsességet, Sőt utána vonja az esztelenséget. Bessenyei György
10. A tanultság egymagában nem teszi az embert se jobbá, se boldogabbá. Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko