A legkitûnőbb komikusok mindig azok voltak, akik óriási fájdalommal játszották végig a komikus szerepeiket, s folyton arra gondoltak, hogy velük milyen igazságtalanság történik. A közönség tudniillik legjobban ezeken a fájdalmakon mulatott.

Kapcsolódó idézetek

1. A mûvészet mindig a fájdalom kifejezése. Talán az egész élet is, minden, amit csinálunk, de különösen a mûvészek élete - ezért van az, hogy annyit bántják őket. Nemcsak a mûvészetükben adnak hangot a fájdalomnak, hanem az életükben is, mások meg nem szívesen szembesülnek azzal, hogy az élet csupa kín. John Lennon
2. Vajon ki tudja megmondani, hogy melyik a legerősebb fájdalom? Mindig az, amelyik éppen fáj. Suzanne Collins
3. Mindig is nehéz volt azokat gyûlölnöm, akik kimutatták, ők is éreznek fájdalmat. Laurell Kaye Hamilton
4. Mindig is a fájdalomról szólt minden. A harag fájdalom, a gyûlölet fájdalom, a büszkeség fájdalom, a bujaság fájdalom.
5. Az igazi matematikus mindig mûvész (...). És a matematikusok egyben alkotók is, egy ideális világnak, minden lehetséges világ legtökéletesebbikének a megteremtői. Alfred Pringsheim
6. Mindig az van rosszabb helyzetben, akinek erősebbek az érzelmei, és ki is mutatja őket.
7. Azoknak az igazgatóknak a munkája állta ki az idő próbáját, akik azt a nehezebb utat választották, hogy nézőiknek olyan erejû és mélységû előadásokat adtak, melyekben a hősök és antihősök sorsa segített megérteni a közös múltat, a közös jelent és a közös jövőt. Ez a szembenézés soha nem volt, soha nem lesz könnyû. Az ő példájukat szeretném továbbra is követni. Alföldi Róbert
8. Akinek titkolnivalója van, vagy legalábbis akinek szokatlan az életvezetése, akörül mindig ott ólálkodik a humor. Nádasdy Ádám
9. A legjobb mûvészek azok, akik a legkeményebben dolgoznak; ha elég keményen dolgozol, végül megtapasztalod azt a boldog véletlent, ami a mûvészet. Julian Fernando Casablancas
10. Ma dühöng a celebvilág. A valamirevaló képességû emberek, a régi mûvészek a világ legszerényebb emberei voltak. Nem lehetett nekik előre köszönni, mindig megelőztek minket. (...) Az, hogy most valamelyik celeb benne van egy mûsorban, és ezért azt sem tudja, hogy üljön a nagyképûségtől, elképzelhetetlen lett volna régen. Minél nagyobb mûvész volt valaki, annál szerényebb volt. Szilágyi Tibor