A legkülönféleképp gondolkodó emberek is ugyanabban a világban élnek: nincs külön valóság a hívők és külön egy másik a hitetlenek számára. És bármennyire tartózkodjék is a tudomány attól, hogy az emberek egyéni hiedelmeibe beleszóljon, azt semmi­képpen sem ismerheti el igazságnak, ami pusztán egyes emberek vagy embercsoportok érzelmeivel vagy hagyományaival bizonyítható, nem pedig a természet és társadalom törvényeivel.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden ember azt ítéli meg helyesnek, amit ismer és tud, és ahhoz is ragaszkodik. Õk ezt hívják valóságnak. De a tudás és az ismeretek nagyon bizonytalan dolgok, így lehet, hogy a valóságuk csak egy illúzió. Mindenki a saját kis világában él és úgy, ahogy ő helyesnek gondolja.
2. Mind tisztában vagyunk azzal az éles megosztottsággal, amit a vallások építenek az emberek között. A tudományban nincs ilyen megosztottság: minden ember együtt imádja a szent igazságot. A tudomány nem ismer nemzeti vagy vallási kötöttségeket, s ily módon hatalmas erőt jelent a békés együttéléshez. Arthur Compton
3. Az igazság az egyetlen dolog, amiben nem kell hinni! Minden másban igen - de az igazság, az van! Meg lehet győződni róla, hogy valódi. Meg lehet élni, be lehet bizonyítani, meg lehet ismerni. Müller Péter
4. Ebben a világban nem létezik sem igazság, sem hazugság. Csak puszta tények. És mégis, mindenki csak azt fogadja el az igazságnak, ami kényelmes neki. Máshogy nem tudnak élni. Azon gyengék számára, akik a világ lakosságának nagy részét kiteszik, a kellemetlen "tények", amit elfogadnak maguknak, az maga az igazság.
5. A keresztyén igazságok, mint minden erkölcsi és vallási igazság, olyan jellegûek, hogy azokat nem lehet ugyanazokkal az eszközökkel bizonyítani, mint a számtan vagy a fizika tételeit. A matematikai, a logikai, a történelmi igazságok felépítése olyan, hogy azok minden gondolkodó ember számára kétségtelenül elfogadhatóak. Az erkölcsi és vallási igazságok ellenben nem ilyenek. Csak ha benne él az ember (az erkölcsi és a vallási világban), akkor nyeri el azokat a bizonyítékokat, amelyek az erkölcsi és a vallási igazságok érvényességét tanúsítják. Azt az embert, aki nem él erkölcsösen, nehéz meggyőzni az erkölcsi igazságokról. Még azt az elemi igazságot is könnyen kétségbe vonhatja, hogy a jó és a rossz között különbség van. Ole Hallesby
6. Az életet és az igazságot nem lehet egymástól elválasztani, mert ugyanegy dolognak két oldala. Csak az lehet igazság, ami egy egyetemes életből származott, és csak az az igazi élet, amely az Isten gondolatának igazságát követi.
7. Aki hisz a tudományban, az téved, mert nem hinni kell. A tudomány egy gyakorlattal igazolható hiedelemrendszer. A tudósok is össze-vissza hisznek mindenfélét, de van egy tudományos módszer, úgyhogy minden hiedelmet megfigyelésekkel, kísérletekkel ellenőrizni lehet, és ki lehet választani azt, ami pillanatnyilag a legjobb. Csányi Vilmos
8. Egy gondolat nem más, mint egy gondolat. Nem egyenlő a valósággal, sőt, sokszor köszönőviszonyban sincs vele. Ezért aztán nem szabad mindent elhinnünk az elménknek. Szondy Máté
9. Mindenkinek megvan a saját igazsága, életfelfogása, csak kíváncsinak és elfogadónak kell lenni. És egyébként nem is kell távoli kultúrákig elmenni, hiszen azonos, vagy hasonló kultúrájú emberekkel sem biztos, hogy egyetértünk. Csak úgy tudunk együtt létezni, ha el tudjuk fogadni a másik embernek az igazságát.
10. Minden, amit a tudomány hirdet, ellentéte annak, amit a vallás hisz. A vallás teremtésről beszél, a tudomány fejlődésről; a vallás mereven elválasztja az élőt az élettelentől, a tudomány megtalálja az átmenetet és a kettő egységét; a vallás egyszer s mindenkorra megszabott erkölcsöt hirdet, a tudomány változó, a társadalmi berendezkedéshez alkalmazkodó etikát ismer, s míg az előbbi a túlvilági üdvösséget tekinti az ember végcéljának, addig az utóbbi itt a földön kívánja megvalósítani a lehető legtöbb embernek lehető legnagyobb boldogságát.