Ugrás a tartalomra
A legtöbb ember életének nincs célja, mármint a magánéletén túl. A családjuk életében fontosak, de ennyi. A munkában pótolhatóak, a barátságaik illékonyak.
Kapcsolódó idézetek
-
Igazából senki nincs, aki valamilyen különleges céllal érkezik erre a világra. Szerintem azt mindenkinek magának kell megtalálnia. Nekünk kell döntenünk róla. Az életed célja lehet egy álomban, egy másik emberben vagy a munkádban. Elsőre talán észre sem veszed. Lehet, hogy homályos, zavaros és bizonytalan, de akkor is van.
-
Nem hiszem, hogy az emberi életnek jövőbe mutató vagy összegező értelme volna. Az egyes dolgainknak, amiket csinálunk, azoknak mindig van valamilyen céljuk. Szeretném elérni ezt a poharat, ezért utánanyúlok, és így tovább. Ezt jogtalanul kiterjesztjük az egész létünkre, pedig ilyen értelemben nincs az életnek értelme és célja.
Pléh Csaba
-
Azt a kérdést, hogy mi a célja az emberi életnek, számtalanszor felvetették; még soha nem találtak megnyugtató választ, talán ilyen egyáltalán nem is lehetséges. Némely kérdező hozzáfûzte: Ha kiderülne, hogy az életnek nincs célja, akkor minden értékét elvesztené. Azonban ez a fenyegetés semmin sem változtat.
Sigmund Freud
-
Az ember célja egyedül önmaga. Amit a többi ember javára kísérel meg, kudarccal végződik. S ha mégis meg akarjuk kísérelni, ajánlatos kellő megvetéssel tenni. Visszavonulni teljesen és saját játékunkat játszani.
Albert Camus
-
Mindannyian magányosak vagyunk, mi, akik ezen a bolygón élünk. Teljesen egyedül vagyunk. Jobb, ha minél előbb elfogadjuk ezt a tényt, és megbékélünk vele. Az emberek jórészt egyedül élik le az életüket, akár házasok, akár egyedülállók; keresnek-kutatnak - hiába; végül azt is elfelejtik, hogy valaha kerestek valakit.
Richard Bach
-
Az élet unalmas és céltalan. Mind nagy reményekkel kezdjük, aztán lemondunk ezekről. Rádöbbenünk, hogy előbb vagy utóbb úgy is meghalunk, anélkül, hogy megtaláltuk volna a választ a nagy kérdésekre. Mindenféle bonyolult elméletet dolgozunk ki, amik egyszerûen csak más szempontból közelítik meg a mindennapi valóságot, de közben a nagy és igazi dolgokra vonatkozó tényleges tudásmennyiségünk egy kicsit sem nő. Alapvetően mind rövid és kiábrándító életet élünk.
Irvine Welsh
-
Életünk során jó néhány emberrel kerülhetünk "kedvelem" vagy akár "szeretem" viszonyba, de igazán közeli kapcsolatot aránylag kevesekkel alakítunk ki. A logikus és egyszerû magyarázatom erre az, hogy az időnk behatárolt. És mert az életünk véges, nincs vesztegetni való időnk.
-
Az emberek, akik oly fontosnak gondolják magukat, úgy tûnnek el a sokaságban, mintha sosem lettek volna. Egyszerûen nem léteznek annyi ideig, hogy jelenlétük nyomot hagyjon. Az életük első fele küszködés, a másodikban pedig már végképp beletörődve az elkerülhetetlen elmúlásba, feladják minden álmukat, minden tervüket. Végül mindenki boldogtalanul hal meg, hisz nincs idejük megvalósítani magukat.
-
A legtöbb ember, akár házas, akár nem, a lelkében egyedül van. Senkijük nincs, akivel minden érzésüket és minden gondolatukat megoszthatnák, és pontosan ez az, amit én is a legjobban hiányolok.
Anne Frank
-
A legtöbb ember olyannyira a szenvedélyek rabja, a vágyak oly nagy teret töltenek be életében, hogy minden erőfeszítése hiábavalónak tûnik.