A legtöbb férfi ilyen: ha csak lehet, elkerülik a betegszobát. Nem tehetnek róla, ilyen a természetük. És ez nem jelenti azt, hogy nincs bennük jóérzés, egyszerûen félnek attól, ami megzavarhatja a lelkivilágukat.

Kapcsolódó idézetek

1. A férfiak zöme nem mer beszélni az érzéseiről, és nem meri őket következetesen felvállalni, inkább elfojtanak, hazudoznak másoknak, miközben saját magukat is becsapják. Erősnek mutatják magukat, miközben belül kocsonyák. Csernus Imre
2. Az emberek úgy gondolják, hogy nem sírni a férfiasság jele, de én úgy hiszem, egy olyan férfitől, aki tart az elérzékenyüléstől, félni kell, mert nem ismeri az életnek egy szép részét, mert nem képes valakinek azt mondani, hogy szereti. Matteo Strukul
3. A férfiak többsége (...) már kisfiú korától rettenetesen fél az érzelmi konfliktusoktól, az érzelmi konfliktusokban jelentkező fájdalomtól, és attól, hogy nemet kelljen mondania. Nem tudják, hogy gyávák, vagy ha tudják, akkor sem foglalkoznak vele. Vagyis megkapták az élettől, önmaguktól az esélyt a boldogságra, de öntudatlanul elszúrják. Csernus Imre
4. Egy férfi nem akarja, hogy a partnerének fontosabb legyen, mint amilyen neki a partnere. (...) Egy férfi nem akarja, hogy valaki testét-lelkét birtokba vegye. Vannak nők, akik birtokolni akarnak, érti? Ez az enyém, hozzám tartozik! És ezt nem tudom elviselni; egyetlen férfi nem képes ezt elviselni! Inkább elmenekül, szabad akar lenni. Azt akarja, hogy a nő legyen az övé, és nem fordítva! Agatha Christie
5. A férfiak alapvetően félnek a nőktől, viszont ha akarnak valamit, akkor túllépnek a félelmükön. Ha a férfiban fellobban a vágy, ha a szívében lángra lobban a szerelem, akkor eszében sincs félni, és még a világvége sem tarthatja távol a nőtől: ha a pasas akar valamit, akkor ott van.
6. Amikor bizonyos férfiak döntést hoznak, nem számít, mennyire kínozza őket, azután is ragaszkodni fognak a döntésükhöz. A férfiak (...) inkább szenvednek, semhogy meggondolják magukat vagy változtassanak szokásaikon. Bonyolult rendszereket képesek kidolgozni a fájdalom magukba fojtására, néha olyannyira sikeresen, hogy egyáltalán nincs is tudomásuk arról, hogy milyen hatalmas fájdalom birtokában vannak.
7. Miért lesz még mindig annyi férfi öngyilkos? Mi a baj? A bevett válasz, hogy a férfiak a mentális betegséget a gyengeség jelének tartják, és vonakodnak segítségek kérni. A fiúk nem sírnak. Pedig de. Sírunk. Én sírok. Állandóan sírok. Ma délután is sírtam. Matt Haig
8. A legtöbb nőt meglepi, hogy a férfinak, még ha az szereti is őt, bizonyos időszakonként el kell távolodnia tőle, mielőtt megint közelebb kerülhetne hozzá. A férfiak ösztönösen érzik ezt a kényszert. Nem döntés vagy választás kérdése - egyszerûen megtörténik. John Gray
9. Hagyományosan mindenki szeret úgy gondolni a férfinemre, mint akik mindent kibírnak, nem szoronganak, terhelhetők, és főleg bátrak. Ez a kép persze leginkább egy idealisztikus férfialaké. A valódiak félnek, fájnak, szomorkodnak, stresszelnek és kételkednek, pont, mint a nők. Tari Annamária
10. A férfiaknál a tetteik beszélnek maguk helyett. Ha fáj valami, nem akarnak másoknak is gondot okozni vele. Nem akarják, hogy aggódj, ezért hallgatnak. Viszont, ha mégis nyafogni kezdenének, hallgasd meg, és tedd helyre őket!