A legtöbb, vagy tán minden ember lelkében van egy kicsiny eldugott zug, ahol nem szívesen lát idegeneket.

Kapcsolódó idézetek

1. A legtöbb ember zavarba jön, ha nekiszegezik a kérdést, milyen kapcsolatban van valamilyen hölggyel - különösen, ha komoly érzelmekkel viseltetik iránta. A legtöbb ember lelke mélyén van egy olyan titkos zug, ahova nem szabad idegeneknek betolakodniuk. Arthur Conan Doyle
2. Mindenkinek akad valami, ami szétszabdalja a lelkét, amit gondosan takargat, hogy mások meg ne lássák. Lana Millan
3. Mindenkinek joga van egy kis zugra a lelkében, ahová nincs belépés mások számára. Sok házasság éppen emiatt lazul fel. Az egyik fél teljesen birtokolni akarja a másikat, nem tûri, hogy a házastársának megmaradjon a saját egyénisége. Margit Sandemo
4. Mindenkinek megvan a menedéke. Csak ott érzik jól magukat, mert ott önmaguk lehetnek. Amint kikerülnek ebből a menedékből, félnek kimutatni az érzéseiket, és bezárkóznak.
5. Mindenkinek vannak titkai. Némelyek a lelkük legmélyebb, legsötétebb zugaiba dugják el őket, és nem engedik felszínre törni. De ezek a titkok ott vannak, türelmesen várnak, és ha egyszer kiszabadulnak, agyaraikkal széttépik annak a szívét, aki olyan sokáig fogva tartotta őket.
6. A legtöbb ember, akár házas, akár nem, a lelkében egyedül van. Senkijük nincs, akivel minden érzésüket és minden gondolatukat megoszthatnák, és pontosan ez az, amit én is a legjobban hiányolok. Anne Frank
7. Az embereknek többnyire van valami önvédelmi ösztönük. Tudják, hogy kik előtt nem tanácsos ezt vagy azt mondani vagy tenni. Agatha Christie
8. Van minden szívnek titkos rejteke, Amelybe senki nem láthat bele; Hisz magad elül is takargatod, Hogy akaratlanul mit tartasz ott. (...) Haladsz tovább s többé eszedbe sincs, Hogy ama rejtett zugba betekints; Hogy kulcsa hol van, el is feleded, A zárt pedig a rozsda eszi meg. Móra Ferenc
9. A legtöbbször az ember másoknak olyan tulajdonságaitól fél, ami az egyénben magában lakozik, csak nem tud előtörni. Szeles Judit
10. A legveszedelmesebb dolog a világon, ha valaki szellemes, de egyedül, egy zugba elhúzódva. Honoré de Balzac