A mûvész olyan teremtő erővel bír, mint az Isten, aki egyrészt öntörvényûén teremt, másrészt pedig része is annak, sőt el is szenvedi azt a világot, amit létrehoz.

Kapcsolódó idézetek

1. Az a mûvész, aki vágyakozó szívvel átadja magát Istennek, aki valóban elismeri, hogy a tehetsége felülről kapott ajándék, egyszer csak átéli, hogy Isten kezd el alkotni rajta keresztül. Simon András
2. A mûvésznek szerencsés a természete: legtitkosabb, önmaga előtt is rejtett lelki rezdüléseit alkotással fejezheti ki, mely másokat, néki idegeneket, nagy erővel ragad magával, anélkül, hogy ők tudnák, ez az elragadtatás honnan származik. Sigmund Freud
3. Mûvész pedig elsősorban az, aki hisz önmagában. Nem hatnak rá a közönséges ember ingerei: nem hajszolja magát halálra, de nem is élősdi. Azért él, hogy kifejezze önmagát, és eközben a világot gazdagítja. Henry Miller
4. A mûvészet gyógyító hatású. A mûvésznek is, és annak is, aki az adott mûvet befogadja.
5. Az igazi mûvész újra és újra megteremti önmagát, miközben egyre magasabb szintre jut, és egyre megvilágosodottabbá válik. Meghaladja önmagát és összhangba kerül az Univerzummal, átgondol, megbékél, megszabadítja az elméjét, megvilágosodik, gyógyít és inspirál, magasabb szintre emelkedik, és minél magasabbra kerül, annál összeszedettebbnek kell lennie.
6. Az ember a mûvészet segítségével próbálja birtokba venni a világot és önmagát, a kép által, amelyet alkot róla.
7. A mûvészet olyan, mint a tûzvész, abból születik, amit eléget. Jean-Luc Godard
8. Hogy mit szabad és mit nem, az a mûvészben dől el. Õ érzi, hogy meddig mehet el, és ő vállalja a következményeket is.
9. A mûvészet az emberben és a természetben megnyilvánuló rejtelmesnek, isteninek érzéki visszaadása. Liszt Ferenc
10. A nagy mûvészet a mûvész érzelemvilágát fejezi ki, teszi láthatóvá. Edward Hopper