Ugrás a tartalomra
A macska érzelmei teljesen őszinték; az emberi lények mindenféle okoknál fogva elrejthetik érzelmeiket, de a macska sohasem tesz így.
Kapcsolódó idézetek
-
A macskák nem rajonganak, mint a kutyák. Nem érdekli őket semmi. Soha nem lehet rájuk támaszkodni egy emberi ego megerősítéséhez. Járják a maguk útját, csinálják a dolgaikat, soha nem alázkodnak meg, és soha nem kérnek bocsánatot.
-
Soha ne becsüld alá azt a megnyugvást, amit egy macska adhat - nincsenek szavai, de apró érintéseivel, bökdöséseivel, odabújásaival kimutatja irántad érzett szeretetét - és megpróbálja elterelni a figyelmedet a bánatodról.
-
A macskák egyszerûen csak vannak. Ezért szeretjük őket. Nem úgy gondolkodnak, mint mi, és nem töprengenek a jövőn: egyszerûen csak megfigyelnek vagy reagálnak, szavakba öntött gondolatok nélkül. Megbízhatóan reagálnak arra, amit mi szeretetnek és ragaszkodásnak nevezünk.
-
Az is jó a macskában, hogy az embernek nincs állandó lelkifurdalása, hogy egy nála sokkal kedvesebb, türelmesebb, odaadóbb, megértőbb, szeretetteljesebb lénnyel él együtt.
-
Az életben sok mindent kedvelünk, sőt imádunk úgy, hogy pontosan tudjuk az okát (szeretem ezt a mackónadrágot, mert olyan kényelmes!), de amikor életre szóló rajongást érzünk valami iránt - legyen az egy étel, egy festmény vagy egy barát -, abban mindig van valami rejtélyes. Az ember és a macska kapcsolata pontosan ebben a titokzatosságban gyökerezik.
-
A macskák soha nem rejtik véka alá, ha igényt tartanak valamire.
-
A macskák rejtélyes állatok. Több szenvedély van bennük, mint amit megmutatnak nekünk.
Walter Scott
-
A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál.
-
A macskám halott, mert ő sosem beszélt velem. Általa megértettem, meghallottam dolgokat, és tudom, hogy amikor az ölembe telepedett, oldotta a szorongásomat, levette rólam a stresszt. Beszélni viszont sosem beszélt, míg az emberi lények, azok, akik elkísértek engem nevetésben, gondban, dühkitörésben vagy szeretetben, ők nem halottak, ők folyton itt vannak körülöttem, és beszélgetünk egymással.
Gérard Dépardieu
-
Ha az ember már kiskorában lehetőséget kap arra, hogy alaposan megismerje az állatokat, (...) rájön, hogy nem igazán utasíthatja őket semmire - sem kiabálással, sem "suttogással". És ez a macskákra minden állatnál jobban érvényes.