A macskám halott, mert ő sosem beszélt velem. Általa megértettem, meghallottam dolgokat, és tudom, hogy amikor az ölembe telepedett, oldotta a szorongásomat, levette rólam a stresszt. Beszélni viszont sosem beszélt, míg az emberi lények, azok, akik elkísértek engem nevetésben, gondban, dühkitörésben vagy szeretetben, ők nem halottak, ők folyton itt vannak körülöttem, és beszélgetünk egymással.

Kapcsolódó idézetek

1. A macskák egyszerûen csak vannak. Ezért szeretjük őket. Nem úgy gondolkodnak, mint mi, és nem töprengenek a jövőn: egyszerûen csak megfigyelnek vagy reagálnak, szavakba öntött gondolatok nélkül. Megbízhatóan reagálnak arra, amit mi szeretetnek és ragaszkodásnak nevezünk.
2. A macska érzelmei teljesen őszinték; az emberi lények mindenféle okoknál fogva elrejthetik érzelmeiket, de a macska sohasem tesz így. Ernest Hemingway
3. Ha valaki meghal a családban, nagyon fontos, hogy a gyerekkel megosszák a hírt. Észre fogja venni, hogy az általa jól ismert arcok megváltoznak. A gyerek szerette azt a valakit és annyira aggódik annak távolléte miatt, hogy nem is mer kérdéseket föltenni. Ha nem mondjuk el neki, hogy mi történt, az olyan, mintha úgy kezelnénk, mint egy kutyát vagy macskát, kitagadva őt a beszélni képes lények közösségéből.
4. A halottak általában türelmesebb természetûek, mint mi, élők, ami leginkább azon látszik, hogy milyen nyugodtan fekszenek a sírjukban, az ember meg ugrál, mint a rémült mezei egér, és azon ritka alkalmakkor, mikor egy helyben marad, akkor is egész testében reszket és remeg, de olyankor is olyan, mint az egér, ebben az esetben háziegér, ami megmenekül a macskától, és a lyukában lapulva tovább fülel, remélve, hogy a macska föladja és távozik, de nem tudhatja, de nem tudhatja, hogy ott van-e még vagy már elment, mert a cica is képes mozdulatlanul várni anélkül, hogy a térdízületei elmerevednének. Sjón
5. Nagyon sokat tanultam a macskáimtól. Hogy mindenkinek kell egy élettér, de kell kapcsolat is. A kettő között egyensúlyozunk. Õk mindig világosan kifejezték, ha éppen több tér kell, vagy ha éppen több érintés. Az igényeket kommunikálni: ezt tanultam meg legelőször tőlük. És akkor nincs sértődés, nincs csalódottság, csak egyensúly van.
6. Egy emberben néha elhal a remény, de egy állatban soha. Amíg él, él benne a remény, és él a hûség is.
7. Kár, hogy az emberek nem olyanok, mint az állatok. Az állatok sosem akarnak megváltoztatni senkit. Velünk akarnak lenni, és kész. Nem szabnak feltételeket a barátságnak, hanem úgy szeretnek minket, ahogy vagyunk. Meghallgatják a panaszainkat, megvigasztalnak, ha bánt valami, és csak egy kis kedvességet kérnek cserébe. Bill Watterson
8. Azért beszélünk a halottakról, hogy életben tartsuk őket. Az ilyen beszélgetés azokkal mûködik igazán, akik személyesen ismerték az illetőt. Másnak a halott csupán fikció. Csak egy név, egy kép, egy anekdota, de már nincs köze a valósághoz: a húshoz, a meleghez, a mozgáshoz.
9. Az is jó a macskában, hogy az embernek nincs állandó lelkifurdalása, hogy egy nála sokkal kedvesebb, türelmesebb, odaadóbb, megértőbb, szeretetteljesebb lénnyel él együtt.
10. Soha ne becsüld alá azt a megnyugvást, amit egy macska adhat - nincsenek szavai, de apró érintéseivel, bökdöséseivel, odabújásaival kimutatja irántad érzett szeretetét - és megpróbálja elterelni a figyelmedet a bánatodról.