A magány az emberi szenvedés legvégső pontja.

Kapcsolódó idézetek

1. A magány az egyetlen igazi boldogtalanság.
2. A magány az emberi létezés egyik legmélyebb élménye és feltétele. Az ember az egyetlen lény, amelyik tudja, hogy egyedül van. Octavio Paz
3. A magány: szenvedés, sokszorozva végtelennel. Honoré de Balzac
4. Csak egy szenvedés van, a szív magánya. Henry de Montherlant
5. A magány zárka, a legnagyobb gyötrelem, amivel embert sújtani lehet. Virginia Woolf
6. Az embernek az elméje az utolsó menedéke. Christopher Paolini
7. A magány a pesszimizmus melegágya. Füst Milán
8. A magány és a feleslegesség érzése a legszörnyûbb formája a szegénységnek. Teréz anya
9. A magány láthatatlan betegség. Fredrik Backman
10. Ez a végső, legnagyobb, legrosszabb magány: amikor senki sem követ oda, ahová tartasz. Fredrik Backman